Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909
18. 1909. október 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros közigazgatási alkalmazottainak és azok hozzátartozóinak nyugdíjszerű ellátásáról.
1909. október 20-iki közgyűlés 1661. szám. 577 41. §. Az ellátás ügyében a következő hatóságok határoznak: első fokon: 1. a törvényhatósági bizottság által választott tisztviselőkre nézve a tanács közvetlen előterjesztésére a törvényhatósági bizottság közgyűlése ; 2. a tanács által választott személyzetre, továbbá ugy a törvényhatósági bizottság, mint a tanács által választottak özvegyeire és árváira, valamint a kinévezettekre, ezeknek özvegyeire és árváira nézve a tanács; második fokon: a tanács határozatai ellen benyújtott felebbezésekre a törvényhatósági bizottság közgyűlése; a törvényhatósági bizottság azon határozatai ellen, mellyel a székesfővárosi, alkalmazottak és hozzátartozóik illetménye, ellátása és részeltetése (nyugdíj, végkielégítés, özvegyi díj, nevelési díj, temetési segély) ügyében intézkedik, amennyiben az a kérdés válik vitássá, hogy az alkalmazottnak, illetőleg hozzátartozóinak jogos igényük van-e az ellátásra vagy részeltetesre, vagy hogy az alapul vett cimen mekkora összeg illeti meg őket, valamint a törvényhatósági bizottságnak az élvezett ellátás felfüggesztését, vagy megszüntetését elrendelendő határozata ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. (1896 : XXVI. t.-c. 45. §.) A törvényhatósági bizottságnak a szabályrendelet egyéb rendelkezései tekintetében, különösen pedig nyugdíjazás és végkielégítés elrendelése ügyében hozott határozatai ellen a belügyminiszterhez van felebbezésnek, illetőleg felülvizsgálati kérelemnek helye. 42. §. A kegydíjazási ügyek minden esetben a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjesztendők. Kegydíj megszavazása iránt a közgyűlésen akár önállóan, akár a tárgyalás folyamán előterjesztett indítványok érdemleges határozathozatal előtt javaslattétel végett a tanácsnak feltétlenül kiadandók. Kegydíjazásnak csak rendkívüli méltánylást igénylő esetekben van helye és az eziránt hozandó határozatban az okokat tüzetesen ki kell fejteni. 43. §. Az összes alkalmazottakra nézve az ellátás és pedig a nyugdíj az elsőfokú határozat keltét követő hó első napján, az özvegyi ellátás és nevelési díj pedig a 27. §-ban foglalt rendelkezésekre tekintettel a férj, illetőleg atya vagy anya elhunytát követő második hó első napján válik esedékessé. 44. §. A végkielégítési összeget s a temetési segítséget egyszerre, a nyugdíjat, özvegyi díjat és nevelési díjat előleges havi részletekben a tanács, illetőleg a polgármester az ellátásra vonatkozó határozat alapján utalványozza. Azon gyermekek nevelési díját, akik 20-ik életévüket meghaladták, a tanulmányuk folytatását igazoló okmánnyal felszerelt kérvény alapján a tanács, illetőleg .a polgármester utólagos félévi részletekben teszi folyóvá. 45. §. A főváros központi pénztárából állandó ellátást élvező s Budapesten lakó nyugdíjasokat, özvegyeket, árvákat a kerületi elüljáróságok nyilvántartják. Az ellátási összegről kiállított nyugták az életbenlét és az özvegyi 145