Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

18. 1909. október 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros közigazgatási alkalmazottainak és azok hozzátartozóinak nyugdíjszerű ellátásáról.

1909. október 20-iki közgyűlés. 1661. szám. 18. §. A végkielégítés a jelen szabályrendelet 5. §-a értelmében beszámítandó járandóságok alapján egy évtől öt évig terjedő szolgálati idő után a beszámítandó járandóságok egy évi összegében, öt évet meghaladó szolgálati idő után pedig a beszámítandó járandóságok két évi összegében állapittatik meg. IV. FEJEZET. Az özvegyi díjról. 19. §. A jelen szabályrendelet értelmében ellátásra jogosítottak vagy nyugdíjazottak özvegyei szintén ellátásra tarthatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal annak tényleges szolgálata idejében vagy még azelőtt törvényesen egybekelt, a házasság megkötése a férj halála napját legalább fél évvel megelőzte, a férj elhunyta alkalmával attól törvényesen elválva nem volt és férjével annak haláláig együtt élt. Ha az özvegy férje elhunyta idejében vele tényleg együtt nem élt, a jelen szabályrendelet alapján ellátásra csak abban az esetben tarthat- igényt, ha a 40. §. 2. pontjában körülirt módon bizonyítja, hogy a különélés nem az ő hibájából következett be. Az özvegy házasélete első félévén belül is tarthat igényt ellátásra, ha bebizonyítja, hogy férje egybekelésök alkalmával nem szenvedett abban a betegségben, amely halálát okozta, vagy ha a házasság törvényesités céljából történt, vagy a házasságból utószülött gyermek származott. Az özvegyi ellátásra való igény azonban be nem áll akkor, ha a házasságkötés alkalmával a férj már 60 évnél idősebb volt, kivéve azokat az eseteket, ha a férj a házasság megkötése után még legalább három éven át szolgál, vagy ha a házasságból gyermekek származnak, vagy ha azáltal gyermekek törvényesíttetnek, továbbá akkor sem, ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett, kivéve azt az esetet, ha a férj az egybekelés után ismét a székesfőváros szolgálatába lépett és legalább egy éyig szolgált. 20. §. A székesfőváros szolgálatában vagy nyugdíjas állapotban elhunyt nő férje a temetési segítségen kívül semminemű ellátásra igényt nem tarthat. v 21. §. A nyugdíjazott vagy nyugdíjjogosultsággal bíró fővárosi alkalmazottak özvegyei általában felét kapják annak az összegnek, amelyet az elhunyt férj nyugdíj cimén élvezett, s illetőleg amely összegre a férj nyugdíjszerű állandó ellátás esetén igényt tarthatott volna. Az özvegyi díj összege — nevelési díj nélkül — a tiszti személyzet létszámához tartozó főiskolai képesítéshez kötött állásra alkalmazottak özvegyeinél 1100 koronánál, középiskolai képesítéshez kötött állásra alkalmazottak özvegyeinél 1000 koronánál, a tiszti létszámhoz tartozó többi alkalmazottak özvegyeinél 900 koronánál, az altiszti és szolgai létszámhoz tartozók özvegyeinél pedig 500 K-nál kevesebb nem lehet. 22. §. Az özvegyi díj végleg megszűnik: a) ha az özvegy meghal, b) ha az özvegy elveszti magyar állampolgárságát,