Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

17.2 1909. szeptember 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1538

1909. szeptember 30-iki közgyűlés. 1637—1538. szám. 539 23.002. sz. a. kelt tanácsi határozat alapján megkötött szerződést, a szerződés 10. pontja értelmében haladéktalanul mondja fel, továbbá, hogy a hirdetési, a tér- és felragasztási díjak, egyszóval a hirdetési díjszabás, úgyszintén a kezelési utasítások és szabályok megállapítása, valamint a hirdetési jognak házilagos vagy bérlők utjáni gyakorlása tekintetében tegyen a kellő időben érdemleges javaslatot. Miről a tanács jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetik. !1538. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 53.190/1909—Vi. számú előterjesztése: a Budapest—Ferencvárosi rendező pályaudvar kibővítésére igényelt területek átengedése ügyében. A közgyűlés a Ferencvárosi rendező pályaudvar kibővítésére igényelt fővárosi tulajdont képező területek átengedése ügyében az 1908. évi november hó 11-én és folytatólag 13-án tartott rendes közgyűlésében hozott, 1794/908. kgy. sz. határozatára érkezett s az 1909. évi június hó 5-én kelt 63.426/909—III. sz. belügyminiszteri leiratot tárgyalván, az idézett határozatának azt a részét, amelyben dr. Baránszky Gyula bizottsági tag urnák ez iránti indítványára a fővárosi területeknek leltári — tehát mérsékelt áron — való átengedését ahhoz a feltételhez kötötte, „hogy a közlekedés zavartalan lebonyolithatása érdekében szükséges átjárókat, nevezetesen a felül-, illetve aluljárókat a hozzájok tartozó fel-, illetve lejárókkal együtt a szóbanforgó pályatesten át a m. kir. államvasutak saját költségükön mindenütt kiépíteni kötelesek", a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak a tanács által is pártolt javaslatára hatályon kivül helyezi, illetve ezt a kikötést elejti. Miután azonban a főváros közönsége a jelzett pályaudvar kibővítésére igényelt területeknek leltári áron való átadásával eleget tesz a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur azon kívánságának, hogy a területek méltányos áron engedtessenek át, a közgyűlés a kötendő szerződésben viszont megállapítani kivánja, hogy a nevezett miniszter ur az 1907. évi szeptember hó 15-én kelt 73.735. sz. leiratában a főváros által kívánt felül-, illetve aluljárók létesítését a m. kir. államvasutak terhére elvállalta azzal a megjegyzéssel, hogy a szóbanforgó létesítmények az illetékes hatóságok által annak idején az e célból lefolytatandó hatósági eljárás alapján megállapított szükségesség mérve szerint fognak kivitelre kerülni, de azok jövőbeni fenntartása a székesfőváros közönségét terhelendi. Egyalkalommal pedig, miután a 9773. tkvi. 9637. hrsz. 183.277^ négyszögöl kiterjedésű telektömbből átengedendő 4042 négyszögölből a 739 négyszögölet a m. kir. államvasutak azonos kiterjedésű és értékű területtel természetben kártalanítanak, az erre vonatkozó rendelkezés azonban a fentidézett 1794/908- kgy. sz. közgyűlési határozatból tollhiba folytán kimaradt, a közgyűlés az idézett határozatát olykép kiegészíti, hogy a m. kir. államvasutak csak a természetben kártalanítandó 739 négyszögöl levonása után fennmaradó 3303 négyszögölnyi területet köteles négyszögölenkint 8 koronával kártalanítani. Kiegészíti továbbá a közgyűlés többször idézett határozatát azzal is, hogy a vevő m. kir. államvasutak, illetve a m. kir. államkincstár a fővárosi területek átadásának napjától kezdve a vételár után, ennek teljes kiegyenlítéséig a fővárosnak 5%-os kamatot tartozik fizetni. Kimondja végül a közgyűlés, hogy az adás-vétel tárgyát képező területeknek tényleges kiterjedése s az ez alapon fizetendő vételár összege a területeknek pontos felmérése utján lesz megállapítandó. A többször idézett 1794/908. kgy. sz. közgyűlési határozatnak a jelen határozattal nem érintett rendelkezései változatlanul épségben tartatnak. Ez a határozat, amellyel az 1794/908. kgy. sz. határozat módosíttatott, illetve kiegészíttetett, jóváhagyás végett az összes tárgyiratok kapcsán a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetik, a kereskedelem-