Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

17.2 1909. szeptember 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1537 - Szabályrendelet a hirdetési ügy egységes rendezése tárgyában

1909. szeptember 50-iki közgyűlés. 1537. szám. 537 A székesfővárosnak nincsen joga oly hirdető felektől, akik az ezen szabályrendeletben megállapított feltételeknek eleget tettek, a hirdetés közzétételét önkényesen megtagadni. 2. A székesfőváros engedélye nélkül tehát nem szabad hirdetési oszlopokat) táblákat, vagy a hirdetés céljára szolgáló más berendezéseket és készülékeket sem a közterületen, sem a magántulajdont képező ingatlanokon és azokon levő épületeken, kerítéseken, építési állványokon, közterületről látható ingóságokon, tűzfalakon stb. létesíteni és azokon, vagy magukon az ingatlanokon, illetőleg épületeken, kerítéseken, építési állványokon, közterületről látható tűzfalakon stb. hirdetéseket közszemlére tenni, valamint mozgó vagy repülő hirdetéseket alkalmazni és a hirdetések közszemlére való közzétételének bármely más nemét a főváros területén gyakorolni. 3. Hirdetési táblák, berendezések, illetve hirdetések az ingatlanokon, vagy a hirdetésre alkalmas ingókon — kivéve a 8. pont alá eső közhirdetéseket — csak az illető ingatlantulajdonos, illetőleg az arra jogosult birtokos beleegyezésével alkalmazhatók. 4. A székesfőváros engedélye nélkül alkalmazhatók: a) a 8. pontban emiitett közhirdetések; ezek minden hatósági engedély nélkül közzétehetők; b) az épületek és általában az ingatlanok és hirdetésre alkalmas ingók — ezek között a közlekedési vállalatok járművei (villamos kocsik, omnibuszok, stb.) — belsejében mindennemű hirdetések (ezen rendelkezés nem érinti a székesfővárosnak szerződésen alapuló jogait); c) az ingatlanoknak a közterület felőli külső részén is mindazok a felírások és hirdetések, amelyeket az ingatlantulajdonosok vagy bérlők, vagy lakók saját viszonyaikra vonatkozólag, vagy a házban birt lakásukra vagy foglalkozásokra vonatkozólag közszemlére kitesznek; d) üzletek, vállalatok, egyletek, társaságok, intézetek, testületek és hivataloknak stb. oly cimei, felírásai, hirdetései, amelyek ezen házban levő üzletükre és árucikkeikre, illetőleg helyiségeikre, azoknak oda, vagy onnét elhelyezésére vonatkoznak, továbbá a boltkirakatokban közszemlére kitett mindenféle hirdetések; e) az ingatlanokon alkalmazott, vagy arra ráfestett állandó jellegű felírások, vagy értesítő s útbaigazító táblák, ha üzleti hirdetést nem tartalmaznak; /') üzletek, vállalatok, egyletek, társaságok, intézetek, hivatalok és testületeknek stb. saját járműveikre alkalmazott saját cimeik, felírásaik és hirdetéseik. 5. Hirdetések az épületfalak és kerítéseknek a közterület felőli külső részén rendszerint csak táblákon, vagy más hirdetési berendezéseken alkalmazhatók. Tilos ennélfogva a hirdetéseknek közvetlenül az épületek, falak és kerítésekre való kiragasztása. Kivétetnek a 8. pont értelmében az ott felsorolt közhirdetések. Kivételt képeznek továbbá az üres telkek kerítései, vagy építkezéseknél az ideiglenes kerítések és építési állványok, amelyekre hirdetések tábla nélkül közvetlenül is kiragaszthatok az 1—3. pont határozmányai figyelembevételével. Hirdetések ráfestése, vagy hirdetés céljából szilárd anyagú betűk és alakok ráerősitése az épületekre, falakra és kerítésekre a 2. és 3. pontok faltételei mellett meg van engedve. 6. A hirdetési berendezéseken közzéteendő hirdetésekért a megszabott térdíj, azonkívül a hirdetésnek kifüggesztése, kiragasztása, felerősítése, általában alkalmazásáért megszabott díj, illetve költség, egyéb módon közzéteendő hirdetésekért pedig a hirdetési engedély fejében megszabott hirdetési díj fizetendő 7. A hirdetési térdíjakat, valamint a kiragasztásért fizetendő munkadíjakat a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése, valamely ujabb módon való hirdetés, vagy a mozgó és repülő hirdetések után fizetendő engedélydíjakat pedig esetről-esetre a székesfőváros tanácsa állapítja meg. 135