Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

17.1 1909. szeptember 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1522 - 1523

1909. szeptember 29-iki közgyűlés. 1521—1523. szám. 531 nak elfogadása mellett mellőzi, mivel azonban egy ipartelep létesítését megakasztani nem kívánja, elrendeli, hogy a szóbanforgó 1350^négyszögölnyi kiterjedésű telekrész 30 (Harminc) korona négyszögölenkinti kikiáltási ár mellett nyilvános árverésre kiirassék. Erről a tanács, a további intézkedések megtétele végett, a tárgyiratok kiadásával értesíttetik. !1522. Az elnöki tisztet Rózsavölgyi Gyula alpolgármester úrtól Fülepp Kálmán főpolgármester ur veszi át. !1523. Dr. Füredi Mór törvényhatósági bizottsági tag ur felszólalván, előadja, hogy már IV2 éve interpellált a közúti vasúti kocsik felírása tárgyában és akkor a fővárosnál is belátták, hogy ezek az állapotok tarthatatlanok. A vasúti kocsikon a felírások semmiféle tájékozást nem nyújtanak, még a törzsökös budapesti emberek sem tudnak eligazodni. Az Erzsébet-körut és Rákóczi-ut keresztezésénél a Szugló felé menő kocsiknál nem lehet tudni, hogy melyik érinti a pályaudvart, a közönség felugrál a kocsikra, a kalauzok egyeseket lelöknek, másokkal gorombáskodnak és vitatkozások támadnak. Mindezt belátta a közlekedési ügyosztály akkori vezetője és szóló interpellációjára azt a választ adta, hogy rövidesen szanálni fogják a helyzetet és azt mondta, hogy reformok vannak készülőben, számokkal és világító lámpásokkal akarják tájékozni a közönséget. Azóta IV2 év telt el és nem látják ezeket a reformokat. Szóló nem kívánja bevárni ezen reformokat, hanem arra kéri a tanácsnok urat, hogy a reformok életbeléptetése előtt hasson oda, hogy ezek a tarthatatlan állapotok szanáltassanak, ehhez nem kell IV2 év, egy hét alatt lehet segíteni, ugy, hogy a táblákat átfestik. Azt az interpellációt intézi a polgármester úrhoz, hogy milyen intézkedéseket szándékozik tenni, hogy ezen mizériák, tekintet nélkül a készülő reformokra, sürgősen szanáltassanak? • Rényi Dezső tanácsnok ur az interpellációra nyomban válaszolván, bejelenti, hogy körülbelül egy éve annak, hogy a vezetése alatt álló ügyosztály foglalkozott ezzel a kérdéssel, amelyet az interpelláló felvetett és tudják azokat a nehézségeket és hátrányokat, amelyek a közúti vasúti kocsik felírásai miatt a közönségre nézve fennforognak és amelyek nemcsak a vidéki, de a budapesti embereket is megtévesztik. Az ügyosztály kidolgozott egy javaslatot, ennek a lényege az, hogy először is küszöböltessék ki a főváros területén az u. n. színes tányérokkal vagy korongokkal való jelzés és alkalmaztassék a számjelzés, a kocsiknak számokkal való jelzése, ahogy ez a külföldön nagyobbára elfogadott rendszer, másodszor reformoknak vettessék alá az egyes kocsik felírása, a világítás berendezése, a perronon való tartózkodás stb. Amikor az ügyosztály ezzel a javaslatával elkészült, akkor érkezett a vasúti és hajózási főfelügyelőség egy értesítése, melyben közölte, hogy a főfelügyelőség ezen kérdéssel már régebben foglalkozik. A kérdés elintézése a vasúti és hajózási főfelügyelőség hatáskörébe tartozik, ahonnan az az értesítés érkezett a tanácshoz, hogy ezt a kérdést nemsokára rendezni kívánja és értekezletileg kívánja tárgyalni. A felügyelőség az értekezletet össze is hívta, melynek folyamán az összes érdekeltek az V. ügyosztály javaslatát egyhangúlag elfogadták és az elnöklő miniszteri tanácsos kijelentette, hogy miniszteri elhatározás és döntés utján fogja rendezni a kérdést és a fővárost erről értesiti. Igaz, hogy azóta eltelt 6—8 hónap és nem tudja a késedelem okát. Azt hiszi, hogy a közgyűlés és az interpelláló is meg fog nyugodni abban, hogy a kérdést meg fogja sürgetni és előterjesztést tesz a tanácshoz, hogy hivatalos felterjesztés alakjában és személyes intervenció utján is gyökeresen rendeztessék ez a kérdés. A választ ugy interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul veszi.