Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

15.2 1909. julius 9. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 1395 - Lakásbérleti szabályrendelet

1909. július 9-iki közgyűlés. 1395. szám. A bérlő által a bérbeadó hozzájárulása nélkül visszahagyott ingókért a bérbeadó nem felelős. 23. §. Ha a bérkövetelés vagy az előző §-ban emiitett visszatartási jbg vitás, köteles a bérbeadó azon bérkövetelését, melyre visszatartási jogát alapítja, a bérlőnek ebbeli felszólításától számított három nap alatt, vagy ha az illető bérkövetelés még le nem járt Volna, a bérkövetelés lejárati idejétől számítva három nap alatt a bíróság előtt annyival inkább érvényesíteni, mint hogy különben a visszatartott ingók tekintetében visszatartási jogát elveszti. IV. FEJEZET. Albérlet Főbérlet. 24. §. Az albőrbeadáshoz és a bérlet átruházásához rendszerint a bérbeadó beleegyezése szükséges. Kivétetnek a következő esetek: a) Kizárólag lakás céljára bérelt helyiségek egy része a bérbeadó beleegyezése nélkül albérbe adható, ha az ellenkező a kibérlés alkalmával ki nem köttetett. b) Ha a bérlő családfő meghal, vagy hivatásánál fogva a fővárosból elköltözni kénytelen, akkor — amennyiben a bérbeadó a bérletnek a folyó bérévnegyed végén leendő megszüntetésébe bele nem egyezik — az egész lakás és a saját használatra tartott lovak istállója albérbe adható; ha pedig a bériéti szerződés hosszabb időre köttetett, az ugy a bérbeadó, mint a bérlő részéről a legközelebbi rendes felmondási időre felmondható. A bérlőt a felmondás jogán felül ez esetben is megilleti az a jog, hogy az egész lakást és a saját használatra tartott lovak istállóját a felmondási idő alatt albérbe adhassa. Az ezekkel ellenkező szerződéses kikötés érvénytelen. A bérlő albérlőjeért a bérbeadóval szemben felelős. Az albérlő a bérbeadó irányában jogokat nem szerez, ellenben a bérbeadónak a bérlő elleni jogi cselekményei (felmondás, stb.) az albérlőre is kihatnak. Jogosulatlan átruházás vagy albérletbe adás esetében a bérbeadó a harmadiknak beköltözését tűrni nem köteles; ha pedig beköltözött, kiköltözését követelheti és ha a kiköltözés három nap alatt meg nem történik, az egész bérletet a bérlőnek rögtöni hatállyal fel is mondhatja. Ezen jogaival azonban a bérbeadó csak az átruházásról, illetőleg albérbeadásról nyert tudomásától számított 8 nap alatt élhet. 25. §. Aki több lakásból álló házat, vagy a házban több lakást bérel abból a célból, hogy másnak bérbe adja, köteles a kapualjában vt.gy nyomban a házba való belépéskor szembetűnő helyen külön cimtáblát alkalmazni, amelyen neve, főbérlöi minősége, lakása és a főbérlet időtartama feltűnő betűkkel olvasható. Az a főbérlő, aki ezen kötelességének egyáltalában nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, kihágást követ el és annyiszor amennyiszer 2 koronától 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén pedig az 1879. évi XL. t.-c. 22. §-a értelmében megállapítandó elzárással büntetendő. A pénzbüntetés nem szabható ki 40 koronán aluli összegben akkor, ha a cimtábla a bérévnegyed első 14 napjában hiányzik. A kihágás ügyében a bíráskodást első fokon az a kerületi elüljáróság gyakorolja, amelynek területén a bérelt ház vagy lakások feküsznek, másodfokon a székesfőváros tanácsa, harmadik fokon a m. kir. belügyminiszter. V. FEJEZET. Felmondás. A bérleti viszony megszűnése. 26. §. A határozott időre kötött bérleti szerződés tartamára és a felmondásra nézve a felek között létrejött szerződés az irányadó. Ama bérleti szerződések, amelyeknél a felmondás legalább negyedévi, még ha a negyedévi bért a bérlő részletekben fizeti is, az első bérleti év letelte előtti időre a bérbeadó részéről fel nem mondhatók és a bérösszeg fel nem emelhető.