Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

15.1 1909. julius 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1361

466 1909. július 7-iki közgyűlés. 1361. szám. mondotta, sem azt nem mondotta, hogy szabályellenesen adatott az engedély, sem azt, hogy uj engedély nem fog adatni, hanem azt mondotta, hogy nem tartja szerencsés dolognak az engedély kiadását, mondta ezt ugy is, mint a népszínházi bizottság elnöke akkor, mikor a népszínház tőszomszédságában engedélyezett a tanács egy ilyen ideiglenes építkezést, amely városrendezési szempontból sem volt valami kívánatos és épen nem emelte a háztulajdonosnak azt a vágyát, hogy ott végleges épületet emeljen; ebből a szempontból nyilatkozott, hogy nem találja szerencsésnek az engedély kiadását. A másik dologra nézve, hogy nem fog újból megadatni az engedély, nem nyilatkozott, mert erre nézve nem is nyilatkozhatott, a tanács ugyanis mint építési hatóság hoz ebben az ügyben határozatot, amelyet teljesen szuverén módon szavazattöbbséggel hoz meg. Eltekintve attól, hogy részt sem vett a tanácsülésen, nagyon furcsa nyilatkozat volna a részéről az, ha előre megállapítanák, hogyan fog a tanács ilyen ügyben határozni. A negyedik kérdés a következő: „Ha a fentieket tudja, mily körülmények bírták a tanácsot arra, hogy az engedély újból megadassák s hajlandó-e felvilágosítást adni aziránt, hogy vájjon az akkor fennállott szabálytalanságok jelenleg elő nem fordulnak-e, hogy az engedély megadásánál az épitésrendőri és tüzrendészeti szabályok betartattak-e vagy sem? Erre nézve tulajdonképen nehéz nyilatkozni, mert a tanács az építési ügyekben mint hatóság határoz, nem mint előkészítő szerve a közgyűlésnek, hanem mint önálló hatóság, azzal tulajdonképen a közgyűlésnek nem is tartozik felelősséggel, hogy miért hoz ilyen vagy olyan határozatot; az építési szabályok ügyében kizárólag az építésügyi hatóságok felügyelete alatt áll, tehát a közmunkák tanácsa és a belügyminiszter hatósága alatt. Hogy mik bírták a tanácsot arra, hogy az engedélyt megadja, azt szóló nem tudja konstatálni, azt inkább csak következteti abból, hogy a helyzet azóta lényegesen megváltozott, mert időközben a Népszínház is megszűnt a régi helyén működni, a Nemzeti színház igazgatója pedig kijelentette, hogy nincs kifogása az engedély megadása ellen, továbbá arról van szó, hogy ha az engedély nem hosszabbittatik meg, le kell rombolni a projektográfot és szóló nem találja csodálatraméltónak, hogy ha az engedély annak idején megadatott, az most meghosszabbíttatott avval a kikötéssel, hogy ha bármi okból szükségét látja a tanács a projetográf eltávolításának, eltávolíttathatja és erre biztosítékot is tétetett le. Az építésügyi szabályok megengedik, hogy az építési szabályoktól eltérőleg az engedély ideiglenesen kiadassék, kitűnik az abból a §-ból, mely szerint, ha az építési szabályoktól eltérőleg adatik meg az engedély, azt a közmunkák tanácsához át kell tenni, tehát lehet adni ilyen engedélyt és ez meg is felel az állandó gyakorlatnak, hogy a szabályoktól való eltérés különös ideiglenes építkezéseknél megengedtetik. így épültek a város külső részén az összes mulatók, a szabályoktól való eltéréssel, tehát nem lehet mondani, hogy törvénytelen volna a tanács határozata azért, mert a szabályok a homlokzatba való építkezést írják elő, mert ideiglenes építkezési engedélyt lehet kiadni és adott is ki a főváros tanácsa számos esetben. Az ötödik kérdés a következő: „Feltétlenül szükséges, hogy a nagyközönség, de maga a törvényhatóság is, a tanácsi határozatok állandósága, komolysága és megbízhatóságában higyjen; ezt kívánja a tanács és közigazgatás tekintélye. Hajlandó-e tehát a polgármester ur gondoskodni arról, hogy a fennálló szabályok és jogszokások betartassanak, hajlandó-e gondoskodni arról, hogy vagy könnyelműen oly határozat ne hozassék, amely rövid időn belül minden indok nélkül megváltoztatható, vagy hajlandó-e odahatni, hogy egy már jogérvényesen hozott határozat