Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

14. 1909. junius 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1221

1909. június 23-iki közgyflíés. 1221. szám. 393 A törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozó ügyek a székesfőváros tanácsa utján s annak javaslatával terjesz­téndők a törvényhatósági bizottság elé s a takarékpénztár igazgatási szervei a tanács utján érintkeznek a törvény­hatósági bizottsággal. 29. §. A választmányi. Választmányi ülés rendszerint negyedévenként egyszer igazgatósági és fel- tartandó. Az üléseket a választmány elnöke vagy akadályoz­ülések "összehívása * at ^ sa esetén annak alelnöke hivja össze. és határideje., Ezenkívül választmányi ülés hívandó össze rendkívüli esetekben, amennyiben azt a választmány elnöke szükségesnek tartja, vagy ha a választmány vagy az igazgatóság Vs-a eziránt az elnökhöz Írásbeli kérést intéz. Igazgatósági ülés rendszerint hetenként kétszer, az igaz­gatóság által előre meghatározott napokon tartandó. Ezenkívül igazgatósági ülés hivandó össze rendkívüli esetekben, amennyiben azt az igazgatóság elnöke szükséges­nek tartja, vagy ha a választmány igazgatósági ülés tartását elrendeli. Az igazgatósági üléseket az igazgatósági elnök, akadá­lyoztatása esetén annak alelnöke hivja össze. Felügyelő bizottsági ülés összehívására és megtartására nézve a kereskedelmi törvénynek a részvénytársaságok fel­ügyelő bizottságaira vonatkozó rendelkezései irányadók, mind­azonáltal oly kiegészítéssel, hogy a felügyelő bizottságot annak elnöke vagy akadályoztatás esetén helyettese, legalább ne­gyedévenként egyszer ülésre összehívni köteles. 30. §. Meghívók. A választmányi, igazgatósági és felügyelő bizottsági ülésekre meghívók bocsátandók ki s a meghívón az ülés tárgysorozata feltüntetendő. E rendelkezés nem vonatkozik a hetenként kétszer tartandó rendes igazgatósági ülésekre, amelyekre külön meghívót csupán az igazgatósági elnök vagy alelnök választása esetén kell kibocsátani. 31. §. Határozathozatal. A választmányi, igazgatósági és felügyelő bizottsági üléseken érvényes határozathozatalhoz szükséges, hogy az ülésekre az összes tagok szabályszerűen meghivassanak s hogy választmányi és felügyelő bizottsági üléseken az elnökön kívül a tagoknak legalább egyharmada, igazgatósági üléseken pedig az elnökön kivül legalább két tag jelen legyen. Az ügyvezető igazgatónak, akinek a választmányban és igazgatóságban tanácskozási és szavazati joga van, vagy aka­dályoztatása esetén a helyettesének a választmányi, igazgató­sági és felügyelő bizottsági üléseken jelen kell lennie. A választmányi, igazgatósági és felügyelő bizottsági üléseken a határozathozatal általános szótöbbséggel történik. Egyenlő szavazat esetén az a határozat tekintetik elfogadott­nak, amelyre az elnök szavazatát adta. Hasonlókép általános szótöbbség dönt a takarékpénztári hivatalnokok és a szolgaszemélyzet választásánál. A választmányi, az igazgatósági és a felügyelő bizott­sági ülésekről külön jegyzőkönyvek vezetendők. A jegyző­könyveket a választmány által a takarékpénztárnak erre a tisztségre kirendelt hivatalnokai vezetik. A jegyzőkönyvek hitelességéhez az elnöknek, az elnök által kijelölt egy jegyzőkönyvhitelesitőnek s a jegyzőkönyv­vezetőnek az aláírása szükséges. A választmányi, igazgatósági és felügyelő bizottsági tag nem vehet részt olyan ügyek feletti tanácskozásban és szava­zásban, amelyek saját személyével vagy takarékpénztári mű­ködésével bármiféle vonatkozásban vannak ; vagy amely által cége, cégtársa, felesége, jegyese, fel- vagy lemenő ágbeli rokona, sógora, fogadott szülője, gyermeke, gyámoltja vagy gondnokoltja érdekelve van. 99

Next

/
Thumbnails
Contents