Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

14. 1909. junius 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1221

1909. június 23-iki közgyűlés. 1221. szám 387 10. §. A ber

f?.

dezés ^ takarékpénztár első berendezési és üzembehelyezési költmodja. ségeit az üzleti nyereségből, illetve a tartalékalapból annak idején leendő visszatérítés kötelezettsége mellett Budapest székesfőváros saját vagyonából előlegezi. (L. 13. §.) n. FEJEZET. 11. § * A takarékpénztár A takarékpénztár kezdő forgótőkéje: a székesfőváros által kezdő forgótőkéje az üzem behelyezés- alkalmával meghatározott és előlegként es uzemtókeje. ren

delkezésre bocsátott összeg. Üzemtőkéje áll: a) a gyümölcsöztetés céljából nála elhelyezett betétekből; b) a tartalékalapból, mely az üzleti nyereségnek ide átutalt részébői képződik; c) az 50. §. értelmében elévült betétekből. 12. §. A takarékpénztári Az üzleti nyereség abból az összegből áll, amely az tartalékalap, elhelyezett betétek után járó kamatok, kamatoskamatok, továbbá az üzleti és egyéb igazgatási és kezelési költségek levonása, valamint az üzleti berendezések és esetleges veszteségek leírása után a takarékpénztári bevételekből fennmarad. Ebből az üzleti nyereségből, illetőleg a nyereségnek a 66. §-ban megállapított "jutalékok és jutalmak levonása után fennmaradó részéből áll elő a takarékpénztár tartalékalapja. 13. §. A takarékpénztári A tartalékalap, amelyet a betétektől elkülönítve kell tartalékalap fel- kezelni ős elszámolni, az esetleges veszteségek fedezésére használása. szolgaL Ha a tartalékalap a betétállomány 2%-át elérte, Budapest székesfőváros a takarékpénztár első berendezési és üzembehelyezési költségeire, valamint a takarékpénztár kezdő forgótőkéjére a községi vagyonból általa előlegezett kölcsönösszegnek és kamatainak az üzleti nyereségből való megtérítését igényelheti. Más célokra az üzleti nyereség mindaddig fel nem használható, mig a tartalékalap a Budapest székesfővárosnak megtérítendő kölcsönösszegen felül a betétállomány 5%-át el nem érte. Ha ez az eset bekövetkezett, a takarékpénztár választmányának javaslatára s a székesfőváros törvényhatósági bizottságának beleegyezésével az évi üzleti nyereség fele közhasznú és jótékony községi célokra fordítandó. Ha a tartalékalap a betétállománynak legalább 10°/

0-át eléri, mindaddig, amig ez az állapot tart, az évi üzleti nyereség 75°/

0-a használható fel az előbb említett módon a most körvonalozott célokra. 14. §. Azárfolyamkülön- A takarókpénztár köteles a most emiitett tartalékalabözetek biztosító- pon kívül az árfolyamkülönbözetek biztosítása céljára még Tön tertelékalap' e

«>' másik

> különálló alapot létesíteni Ez az utóbbi a takarékpénztár tulajdonában levő értékpapírok. árfolyamának emelkedése következtében a mérlegnapon előálló és nem realizált — tehát csupán könyvszerü — nyereségből, illetőleg ennek a nyereségnek a takarékpénztár tulajdonában levő más értékpapírok esetleges árfolyamveszteségének levonása után fennmaradó részéből áll. Ezt a tartalékalapot a mérlegben külön kell feltüntetni és a tulajdonképeni tartalékalap mértékének a betétállományhoz viszonyított százalékos megállapításánál figyelembe venni nem szabad. 15. §. A takarékpénztár felszámolása esetén a tartalékalap, továbbá az üzemtőkének a betevők teljes kielégítése és általa-