Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

12.2 1909. május 28 . rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1056

1909. május 28-iki közgyűlés. 1055—1056. szám. :<3,J A közgyűlés Fritz Árminnak a 137.376/908. sz. építési engedelmidíj elengedése tárgyában hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezését, másodfokú tárgyalás alá vévén, annak elutasítása mellett a neheztelt tauácsi határozatot indokainál fogva helybenhagyja. Miről a tanács a további intézkedések megtétele végett értesíttetik. !1056. Kun Gyula tanácsnok ur dr. Baránszky Gyula törvényhatósági bizottsági tag urnák az építési engedélyek kiadása ügyében előterjesztett interpellációjára válaszolván, kijelenti, hogy egész helyes az interpellálónak az a megjegyzése, hogy adatai hiányosak, mert csakugyan hiányosak. T. i. a szóló vezetése alatt álló ügyosztály és a középitési bizottmány 1908. évben 3849 ügyet tárgyalt 46 ülésben; ebből van egy csomó telekbecslési tárgy és ugy lehet venni, hogy 3200 tiszta építési ügy volt, tehát nem 2000, hanem 3000-en felül. Ezekből a tiszta építési tárgyakból visszautasittatott hiányos tervek, tehát oly tervek következtében, amelyek alapján nem is lehetett volna megadni az építési engedélyt, 276 építési ügy. Az építésügyi szabályzat 3. §-a értelmében, amely azt mondja, hogy ha valamelyik teleknél a szabályozás kétes, vagy a szabályozás végre nem hajtható, az építési engedély egy évig felfüggeszthető, ilyen eset volt 6. Még nem szabályozott területekre vonatkozó építési ügyek nem utasíttattak vissza, mert azok az 1902. évi tanácsi és közgyűlési határozat értelmében vissza nem utasíthatók, hanem ha azok az építési követelményeknek különben megfelelnek hivatalból átküldetnek a közmunkák tanácsához, hogy közös konszideráció utján állapittassék meg, hogy vájjon dacára annak, hogy a terület még nincsen szabályozva, a különben jól tervezett építkezés végrehajtható-e; ilyen eset volt 16. Tehát az összes el nem intézett, vagyis végleges engedéllyel el nem látott építkezési ügyek száma 299 volt. Ennélfogva szóló sajnálattal konstatálja, hogy interpelláló adatai csakugyan hiányosak, mert egyáltalában nem egyeznek meg a hivatalos adatokkal. Az interpelláció második kérdése az, hogy hajlandó-e a polgármester ur intézkedni, hogy a főváros területére vonatkozó végleges szabályozási terv mielőbb elkészíttessék és ez által az építkezés lehetővé tétessék. Szóló már kimutatta, hogy az interpelláló adatai nem felelnek meg a valóságnak, ennélfogva azt lehetne mondani, hogy ne tegyenek semmit sem, azonban azok az intézkedések folytonosan folyamatban vanuak. A végleges szabályozási terv ugy Pest, mint Buda területére nézve már 34 év óta meg vau, Óbudán a belsőségekre nézve szintén meg van; a külsőségekre vonatkozó szabályozási terv időről-időre fokozatosan készíttetik el, ezek legnagyobb része el is készíttetett, a közgyűlésen szankciót is nyert ugy, hogy még csak néhány dűlőre nincs meg a végleges szabályozási terv. Egynehány dűlőre a végleges szabályozási terv azért nem volt megállapítható, mert amint a közgyűlés is tudja, a vasutakkal vannak örökös bajban, így pl. a „Felső rákosi rétek" nagyobbik része, az ütköző határok Újpesttel, ezek azok a helyek, amelyekre nézve végleges szabályozási tervet egyáltalában nem lehet készíteni rajtunk kívül eső okokból. Egyébiránt a legújabb időben volt módjában a közgyűlésnek jóváhagyni azokat a nagymérvű szabályozási terveket, melyek az Orbánhegyre és a Mártonhegyre vonatkoznak, valamint a Virányosra, most pedig mint ezen kérdésnek legutolsó része, a Németvölgy villarészére, a Sashegyre és a Sasadra vonatkozó tervek is elkészültek és az erre vonatkozó tárgyalásak már folyamatban vannak. Az interpelláció harmadik kérdésére ezek után nagyon könnyű a felelet, mert szóló az interpelláció két első pontjára adott feleletében a harmadik pontra vonatkozólag is megadta a feleletet. Talán nem lesz szükséges, hogy erre vonatkozólag ujabb előterjesztés