Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

12.2 1909. május 28 . rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1017 - 1018 - 1019

1909. május 28-iki közgyűlés. 1019. szám. 319 területet egész terjedelmében csak akkor veheti használatba, amikor a főváros az ezen területen ideiglenesen elhelyezett s tulajdonát képező szénkészletét vagy intézményeinek ezek fogyasztásához mérten kiszolgáltatta, vagy más utón értékesítette s ekként elszállíttatta. A szövetkezet tehát azt, hogy a jelzett szénkészlet akár egészben, akár pedig bármily csekély mennyiségben a raktárnak tovább is a székesfőváros birtokában maradandó területére helyeztessék át, semmiféle időpontban és semmiféle körülmények között nem igényelheti. 2. A bérlet tárgyát képező területen álló 13 kőolajlámpát, nemkülönben az ezen területen felszerelt ellenőrző óra-szekrényeket, őrálló faköpönyeget s a szénen kivül ott fekvő fővárosi ingóságokat a szövetkezet a székesfőváros tanácsa által kitűzendő záros határidőn belül s annak utasításai szerint saját költségén a főváros birtokában maradó raktári területre áthelyezni, illetve átszerelni köteles. 3. A szövetkezet a neki bérbeadott raktári részt az 1. pont szerint egész terjedelemben történt átadása után egész hosszában és szélességében a főváros birtokában maradó raktári részektől a székesfőváros tanácsa által megállapítandó záros határidőn belül tüskés sodronnyal felszerelt legalább 150 méter magas, egészen uj, szilárd, gyalult, álló deszkakerítéssel saját költségén elvadásztam tartozik. A kerítés a székesfővárosi mérnöki hivatal kitűzése szerint hosszirányban a III. és IV. számú kiágazó vágányok közti területnek középvonalától kelet felé O50 méternyi távolságban, keresztben pedig a III. számú kiágazó vágányhoz tartozó csusztatóknak északi végétől 500 méternyi távolságban állítandó fel. 4. A bérlet tárgyát képező raktári résznek déli határvonalán álló kerítésen a szövetkezet saját költségén kaput nyitni köteles; valamint tartozik ugyanitt s ugyancsak saját költségén a Czeglédi-utra vezetőleg külön feljárót is létesíteni. 5. A bérlet tárgyát képező területen s illetve raktári részen a szövetkezet az előző két pontban jelzetteken kivül csak a 6. pontban megállapított üzem céljaira okvetlenül szükséges oly kiegészitétésekét, változtatásokat és átalakításokat eszközölhet, nemkülönben nélkülözhetetlen oly építményeket és beruházásokat létesíthet, amelyeknek foganatosítására s illetve létesítésére a székesfőváros nemcsak mint építési hatóság, hanem mint a raktárnak tulajdonosa is, az engedélyt irásbelileg előzetesen megadta. 6. A szövetkezet a neki bérbeadott raktári részt és összes tartozékait, úgyszintén az ezen területen 3., 4. és 5. pontok értelmében létesítendő összes épitményeket és beruházásokat egész terjedelmükben kizárólag csak szénnek és tűzifának saját tagjai részére való beraktározására és a tűzifának saját tagjai részére való felapritása céljaira használhatja. A bérlet tárgyát képező raktári részt és tartozékait, úgyszintén az ezen területen létesítendő épitményeket és beruházásokat a szövetkezet sem egészben, sem részben albérletbe nem adhatja, sem másra semmiféle címen át nem ruházhatja, sem meg nem terhelheti. A bérleti, illetve használati jog telekkönyvi előjegyzése vagy bekebelezése határozottan kizáratik. 7. A na. kir. államvasutak „Kőbánya—Hizlaló" állomásából kiágazókig a raktárba vezető s a szövetkezet által a fővárossal közösen használandó kezelő vágányoknak, úgyszintén az ezen vágányokba iktatott vasúti hídmérlegnek használati rendjét a székesfőváros tanácsa állapítja meg s a szövetkezet ezt a rendet a legpontosabban betartani köteles, már e helyütt is kimondatván, hogy a fővárosnak ugy befutó, valamint kifutó küldeményeit a szövetkezez küldeményeivel szemben feltétlen elsőbbség illeti meg s hogy a közösen használandó vasúti hídmérlegnek és vágányzatnak használatában a fővárost a szövetkezetnek semmiféle tekintetben sem szabad zavarnia A használati renden a székesfőváros jogosítva van — később is bár-