Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

6.2 1909. március 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 631 - 632 - 633 - 634

170 1909. március 19-iki közgyűlés. 634. szám. fogadta és a 10 millió koronás függőkölcsönből a szükséges összeget engedélyezte. Igaz, hogy akkor a telek kérdésével még nem voltak tisztában, de 1907. november 13-án már a hely tekintetében is döntött a közgyűlés. Azt hiszi szóló, hogy ennek a hatósági kenyérgyárnak csakugyan szociális hivatása van, bár azt hiszi, hogy senkinek sem az a véleménye, hogy a hatósági kenyérgyár a drágaságot megszünteti, de bizonyos időkben szabályozólag hat, különösen akkor, midőn a pékek nagyobb mértékben emelik fel a kenyér árát, mint az a búza drágasága folytán jogosult lenne. Annak idején szólót is ez biztatta indítványának a megtételére. Olvasta a hírlapokból, hogy a pékek ipartestülete körlevél utján, úgyszólván ráparancsolt a pékekre, hogy emeljék fel a kenyér árát. Ha megütköznek azon, hogy a szegény munkások sztrájkolnak és az ő anyagi helyzetük javításáról beszélnek, akkor a leghatározottabban el kell ítélni azt az eljárást, midőn az ipartestület így ráparancsol a pékekre. Megjegyzi szóló, hogy amint a lapokból értesült, a pékek egy része ezt az utasítást nem fogadta el. Szólót interpellációjának megtételére az is vezette, hogy olvasta a lapokban hogy a fővárosban egy kenyérgyár részvénytársaság is van alakulóban. Nagyon fél attól, hogy ez a részvénytársaság hamarabb jön létre, mint a hatósági kenyérgyár, melynek felállítását 2 évvel ezelőtt elhatározták. Jól tudja szóló hogy a törvényhatóságnak a hatásköre a drágaság ellen sokkal kisebb, mint az államhatalomé volna, de legalább azt, amit tehetnek és amit elhatároztak, talán egy kissé gyorsabb tempóban kellene megtenni. A hatósági pékműhely, a községi kenyérgyár felállítása, szóló meggyőződése szerint mindenesetre ellensúllyal fog birni a kenyérdrágaság ellen és azért interpellációjával alkalmat akar adni a polgármester urnák, hogy nyilatkozzék, ha nem is szóló személyére való tekintettel, mert szóló privát utón is informálhatta volna magát, hanem, hogy a közönségét megnyugtassa, hogy mikor fog végre kenyeret kapni és mikor lesz kész a hatósági kenyérgyár ? Dr. Melly Béla tanácsnok ur a polgármester ur és a tanács nevében az interpellációra nyomban válaszolván, első sorban köszönetét fejezi ki interpellálónak azért, hogy módot nyújtott és alkalmat adott arra,, hogy ebben a kritikus időben, mikor a kenyér ára felszökkent, a kenyérgyár sorsáról nyilatkozatot tehessen és elmondhassa, hogy mi történt és mikorra reméli annak az üzembe hozását. Azt, hogy mi a kenyérgyár feladata, szóló elmondta akkor, mikor azt elvi diszkussziók tárgyává tették és a közgyűlésen tárgyalták. Hogy miért nem hozták eddig üzembe, annak egyszerű a magyarázata; mert fizikailag lehetetlenség volt. A kenyérgyár telkét végleg 1908. évi május 29-én jelölte ki a közgyűlés, rögtön megtartották az árlejtéseket és miután a legfontosabb munkálatoknál megfelebbezték az árlejtéseket, az ügyet csakis a m. é. október 7-én tárgyalhatta a közgyűlés. Szóló azonban abban a reményben, hogy ebben a fontos kérdésben a t. közgyűlés segédkezet fog nyújtani a tanácsnak, a maga felelősségére a munkálatokat már szeptemberben foganatba vétette ugy, hogy szeptember végétől november 10-ig, amikor a tél beállott, a főépületeket teljesen megépítették, azok fedél alatt vannak; az összes munkálatokat kiadták már ugy, hogy március elején, mikor az idő megengedte, a melléképületek munkáihoz is hozzáfogtak és remélhető, hogy a folyó év július havában a községi kenyérgyárat megnyitják. Interkaláris kamatveszteség nincsen. Egyes lapok azt mondották, hogy az egész összeg ki van utalványozva, pedig az csak meg lett szavazva és ebből összesen 90.000 K-t fizettek ki a bemutatott kereseti kimutatások alapján, sőt miután nem vették igénybe az