Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

6.2 1909. március 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesföváros területén gépkocsikkal való közlekedésről.

160 1909. március 19-iki közgyűlés. 612

. szám. III. Gépkocsivezetők. 13. §• Gépkocsi és motoros kerékpár vezetésére csak az jogosult, kinek a főkapitányságtól vezetői jogosítványa van. A vezetői jogosítvány ki nem adható oly egyéneknek, akik a) 21-ik életévüket be nem töltötték; b) a vezetéshez szükséges egészségi állapottal nem bírnak; c) akik szeszes italokat mértéktelenül élveznek. 14. §. A vezetői jogosítványt egykoronás bélyeggel felszerelt folyamodványban a főkapitányságtól kell kérni s vizsgálati díj fejében a rendőrségi pénztárba egyidejűleg tiz (10) koronát kell befizetni. A vizsgára jelentkező életkorát és egészségi állapotát — ez utóbbit hatósági orvosi bizonyítvánnyal — igazolni tartozik. A vezető képesítését a 8. §-ban megjelölt bizottság vizsgálja meg s a vizsgálat eredményéhez képest a vezetői jogosítványt, melyen feltüntetendő, hogy motoros kerékpár, vagy gépkocsi vezetésére érvényes, a főkapitányság adja ki. A gépkocsi vezetői jogosítványon feltüntetendő azon lóerők száma, melyre nézve a vizsga letétetett. A kocsivezető képesítésére nézve két fokozat állapittatik meg: az első fok a 16 lóerőig, a második a 16 lóerőn túli gépek vezetésére jogosít. Minden magasabb fokú képesítés uj vizsgálat letételéhez van kötve, melyért azonban díj nem szedhető. Minden gépkocsit csak megfelelő képesítéssel biró gépkocsivezető vezethet. IV. A közlekedés rendje. 15. §. Motoros kerékpárral és több kerekű, személyszállításra szolgáló gépkocsival a közlekedés — a 17. §. értelmében megállapított kivételekkel — minden kocsiúton meg van engedve, nehéz terhek szállítására szolgáló gépkocsik azonban oly utvonalakon nem közlekedhetnek, melyeken más járművekkel a teherszállítás el van tiltva, azonkívül motoros kerékpárral tilos a közlekedés ott, ahol a kerékpározás el van tiltva. Ez a tilalom a közcélokat szolgáló teherszállító és üzleti kihordó könnyű gépkocsikra, valamint az ugyanilyen célú motoros kerékpárokra ki nem terjed. 16. §. A gépkocsi közlekedésénél az érvényben lévő általános hajtási szabályokon felül a következő közlekedési rendszabályokat kell szigorúan megtartani. A személyszállításra szolgáló gépkocsik a város belsejében csak óránkint 20 kilométerig terjedhető sebességgel haladhatnak. A város külső részén, ott, ahol a terület kellően áttekinthető és forgalmi akadály nincs, a menetsebesség óránkint 30 kilométerig fokozható. Keskeny, vagy nagyforgalmu utcákban, utcakeresztezéseknél nagyforgalom esetén és egyik utcából a másik utcába való befordulásnál a menetsebesség a lépésben haladó kocsi sebességére, óránkint 6 kilométerre mérséklendő. Ugyanily sebességgel kell hajtani: a) a házakból, vagy a házakba való ki- és behajtásnál, b) mindenütt és mindenkor, ahol a közlekedés szűk térre szorul, vagy bármiféle okból a közlekedés akadályozva van, vagy a lépésben hajtást a rendőrség "elrendelte. Utcákba való befordulásnál jobbra a külső ivben, balra a belső ivben kell hajtani. A menetsebesség lassítását, a megállást vagy menetirányváltostatást megelőzőleg köteles a vezető jobb karját a jobb oldal felé vízszintes irányban kinyújtva, — rövid jelt adni. Teherszállításra szolgáló gépkocsikkal a mérsékelt ügetésnek megfelelő sebességgel lehet közlekedni.