Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1909

6.1 1909. március 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 581

150 1909. március 17-iki közgyűlés. 580—581. szám vállalatuk részére tényleg meg fognak adatni. A bérlők pedig az első szerződési évre lefizetett bér visszatérítésére még akkor sem tarthatnak igényt, ha a szükséges hatósági engedélyeket, vagy azok bármelyikét megszerezni nem tudnák. 18. A bérlők a bérletből kifolyólag a fővárossal szemben kártérítésre, vagy egyéb megtérítésre soha, semmiféle cimen igényt nem tarthatnak. 19. A bérlők a bérletet másra át nem ruházhatják, sem pedig a vállalatot egészben, vagy részben albérbe nem adhatják. 20. Ezen határozat a fővárosra nézve csak akkor kötelező, ha annak alapján a főváros és a bérlők között bérleti szerződés köttetett és azt a főváros a maga részéről aláirta. 21. A bérleti szerződéssel kapcsolatban felmerülő bélyegköltségek és szerződési illeték, a bérösszegekről kiállítandó nyugták bélyegköltségei, nemkülönben a tervezett vállalkozás után felmerülő kikötési díjak, adók, illetékek és összes egyéb közterhek kizárólag a bérlőket terhelik. Miről a tanács további eljárás végett tárgyiraton értesíttetik. !581. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 75.162/1908—

VIII. számú előterjesztése: a „Magyar leszámítoló és pénzváltóbank" kérvényére, a IX. ker. ferencvárosi pályaudvarral szemben levő faszerkezetű raktárszinek folytatólagos bérbeadása iránt. A közgyűlés a tanácsnak a pénzügyi és gazdasági bizottmánnyal egyetértően tett és a közgazdasági és közélelmezési bizottmány javaslatát részben módosító, indokolt előterjesztéséhez képest elhatározza, hogy az e tárgyban 1907. évi május hó 8-án 785. sz. a. hozott közgyűlési határozat megváltoztatásával, a ferencvárosi pályaudvarral szemben a Mester-utca és a Gyáli-ut között fekvő hat faszerkezetű fővárosi raktárszint a fővárosi közraktárakat bérlő „Magyar leszámítoló és pénzváltó bank" részére közraktári célokra az alábbi feltételek mellett adja bérbe: 1. A raktárszinek a fővárosi közraktárak kiegészítő részeképen, azokkal együttesen és ugyanazon szabályok szerint, a raktárszinek bármilyen jövedelme pedig a fővárosi közraktárakkal közös számlán kezelendő. 2. A raktárszinek bérletével együtt jár a raktárszinek által, valamint az azokhoz vezető ut és vasút által elfoglalt azon fővárosi terület használata, amely a mérnöki hivatal által 1908. évi november X KllI XX

III hó 26-án elkészített 26^

c és 27i^ ttsz. két térrajzon a, b, c, d, illetve a, b, c, d, e, f, g, h, i betűkkel mint bizottságilag megállapított ujabb elhatárolás van kitüntetve és amelynek területe 8043

1

Ö°

0

, illetve 6324^ négyszögöl. 3. A bérlő bank által a kérdéses raktárszinek körül elterülő fővárosi területből bekerített, azonban az előbbi 2. pontban megjelölt területen kívül esőjfővárosi terület, amely mintegy 14.533 négyszögöl, a főváros birtokába visszaveendő és a közraktárak jövőbeli fejlődésére való figyelemmel hasznosítandó oly módon, hogy a tényleges visszavétel akkor és olyan mérvben foganatosítandó, amikor a főváros a területet az esetleges ujabb bérlőnek közvetlenül átadhatja azzal a kötelezettséggel, hogy a bérlő a területet megfelelően bekerítse és felügyelet alatt tartsa. 4. A bérlő bank az átengedett raktárszinek és a 2. pontban körülirt bérleti terület használatáért összesen évi 9900 (Kilencezerkilencszáz) korona bért köteles évenként január és július hó 1. napján esedékes félévi előzetes részletekben a főváros központi pénztárába befizetni. 5. Ezen bérlet hatálya 1906. évi január hó 1-től kezdve számítandó. A visszamenőleg 1906., 1907. és 1908. évekre nézve a már esedékessé vált évi bérösszegek, összesen 29.700 (Huszonkilencezer-