Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1908

11. 1908. április 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 819 - 820

286 1908. április 29-iki kö

zgyűlés. 818—820. szám. megszereztessék, továbbá, hogy a 12-^ négyszögölet kitevő 4 öles homlokzat vesztésért négyszögölenként ugyancsak 130, szóval Egyszázharminc korona kárpótlás, a kerítésnek a szabályozási vonalra való visszahelyezéseért pedig átalányösszegben 200, szóval Kettőszáz korona összeg adassék. Ezen fentebb részletezett s egy összegben 17.635 K 60 f, szóval Tizenhétezerhatszázharmincöt korona 60 fillért kitevő összeg fedezetére a közgyűlés a kisajátítási alap kiad. VII. fej. (Terjedékek beváltása) alatt előirányzott 190.316 K átalányösszegből még rendelkezésre álló 125.952 K összeget jelöli ki. Erről a tanács a további intézkedések megtétele végett tárgyiraton értesíttetik. !819. Tárgyaltatott a tanács 77.504/1908—

III. számú előterjesztése: Beder Károlynak, építési engedélydíj ügyében hozott tanácsi határozat ellen beadott felebbezésére. A közgyűlés a tanácsnak 243.180/907. sz. a. kelt határozatát, mellyel Beder Károlynak a 164.551/903. III. t. sz. a. megadott építési engedély meghosszabbítását csak az esetre helyezte kilátásba, ha a 229.207/903. III. és 36.856/907. III. sz. a. határozatok értelmében az egész építési engedélydíj megfizettetett, nevezett felebbezése folytán másodfokon elbirálás alá vévén, a kifogásolt határozatot helybenhagyja, mert a tanácsnak azon határozatai, melyekkel az építési engedélydíj még hátralékos részeinek behajtását az építkezés folytatásáig függőben tartotta, már méltányosságon alapul. Az iratok további eljárás végett visszaadatnak a tanácsnak. !820. Dr. Feleki Béla törvényhatósági bizottsági tag ur terjedelmesebb indokolás előrebocsátása után a következő interpellációt intézi a polgármester úrhoz: 1. Van-e tudomása a polgármester urnák arról, hogy a főváros területére nézve az 1908—1910. évekre megállapított és közhírré tett III. oszt. kereseti adójavaslatok tételei oly emelkedéseket mutat- » nak, hogy általánosságban 25%-os adóemelés történt, de igen számos esetben az adótételek 50—100 és ennél nagyobb százalékkal is emeltettek. 2. Szándékozik-e a polgármester ur tudomást szerezni arról, hogy ezen adóemelések nem a kereseti viszonyok változásában, illetve javulásában találják indokolásukat, hanem hogy a fővárosban uralkodó lakásínség folytán bekövetkezett béremelkedések szolgáltak alapul a felemelt kereseti adótételek megállapításához? 3. Szándékozik-e a polgármester ur a pénzügyminiszter urnái sürgős előterjesztést tenni abban az irányban, hogy a III. oszt. kereseti adókivetési lajstromok alaposan átvizsgáltassanak s amennyiben az adótételek emelésének nem a kereseti viszonyok javulása, hanem az képezi indokát, hogy az elmúlt két esztendőben a lakás- és boltbérek aránytalanul emelkedtek, a pénzügyminiszter urnái és Budapest székesfőváros adófelügyelőjénél odahatni, hogy a rendkívüli béremelések az adótételek megállapításánál figyelmen kivül hagyassanak s amennyiben más ok az adótételek emelésére nincsen, hogy az indokolatlan adóemelések már az adóelőirási lajstromokban töröltessenek ? Dr. Bárczy István polgármester ur az interpellációra nyomban válaszolván, kijelenti, hogy a mai közgyűlésen mást nem válaszolhat, mint hogy az interpelláció tartalmát készséggel közli a pénzügyminiszter úrral azon célból, hogy a törvény keretén belül igyekezzék odahatni, hogy ezen sérelmek lehetőleg orvosoltassanak. Tulajdonképen oda konkludál az interpelláció, hogy a minimális tételek megállapítása, amely a törvény szerint rendszerint alkalmazandó, tekintettel a rendkívüli körülményre, mellőztessenek, vagyis rendkívüli intézkedés