Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1908
5. 1908. február 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 337
104 1908. februá r 19-iki közgyűlés. 336 —337. sz ám. tárgyalás alkalmával a helyzet javult, de még akkor is olyan követelésekkel állottak elö, hogy a telkeket egyezség utján nem lehetett megszerezni. Interpellálónak az a kijelentése, hogy a telkek négyszögölenként 3 koronáért volnának megszerezhetők, nem felel meg a valóságnak, mert a másodízben folytatott tárgyalások alkalmával 8—20, sőt 110 koronát követeltek és két telektulajdonos telekcsonkitás cimén 1000 koronát követelt. Az ily módon való végrehajtás nem volt a közgyűlés intenciója és ez csak az ügy hátrányára lenne. Ezen követelésekre való tekintettel a kisajátításokat végző ügyosztálynak az a propoziciója, hogy a vasúti vonal trast-okkal pótoltassék, ezzel a javaslattal a tanács legközelebb foglalkozik és az a legközelebbi hetekben a közgyűlés elé kerül. Ami a második kérdést illeti, megjegyzi, hogy a vasúttársaság építési kötelezettsége meg van állapítva, ez alól a kötelezettség alól semmi körülmények között ki nem bújhat. A fődolog az, hogy a terület a vasúttársaság rendelkezésére bocsáttassák és akkor a tanácsnak lesz gondja, hogy a vasúttársaságot a vasút kiépítésére szorítsa. A harmadik kérdést illetőleg a farkasvölgyi temetővonal felső végpontjának kiépítése célszerűtlen és ennek a törzshálózattal kell szerves kapcsolatba jutni, a Margit-hidról és a Kelenföldről jövő kocsikkal való összeköttetésre pedig külön vágányt kellene létesíteni. Ez a kérdés alapos megfontolást és tanulmányt igényel és a közel jövőben konkrét előterjesztést fog tenni ez irányban. Dr. Baránszki Gyula törvényhatósági bizottsági tag ur kijelenti, hogy a tanács válaszát nem veszi tudomásul, mert épen arra nem kapott választ, a mire kíváncsi volt. Azt mondta a tanácsnok ur, hogy a telektulajdonosok szertelen követelésekkel állanak elő. Konstatálja, hogy a tanácsnok ur maga is csak egyetlen ilyen szertelen követelést hozott fel, aki 110 koronát követel. Szóló ugy van informálva, hogy 10 korona árban a nagyrésze már alá is irta a szerződést, egy telektulajdonossal birói utón könnyen el lehet bánni, mert nincs az a szakértő, aki azt az ingatlant 110 koronára becsülné fel. Interpellációjában csak azt kérte, hogy a 10 év óta elhatározott kisajátítást foganatosítsa a tanács és nem azt, hogy minden áron kisajátítandó a terület. A második kérdésre vonatkozólag koncedálja, hogy á társaság kötelessége megvan állapítva, de azáltal, hogy a tanács nem adja meg a társaságnak a területet, a társaság óhaját teljesiti, mert épen a társaság fázik ezen vonal megépítésétől és a tanács valósággal istápolja. Ezt a pontot tehát az elsővel kapcsolatosan szintén nem fogadja el és kéri napirendre kitűzni. A harmadik kérdésre adott választ tudomásul veszi. Előbbi interpellációjával kapcsolatosai) kéri azonban egy budai körforgalom létesítését a Kelenföldről a Farkasvölgybe, onnan a Margit-hidig és a Vízivároson keresztül tisztán a budai oldalon legyen körforgalom. Ez az igényeket kielégíti és technikailag keresztül is vihető. Kéri, hogy a válasz első és második pontja tűzessék napirendre. A közgyűlés a válasz első és második pontját nem veszi tudomásul és azt az ügyrend értelmében a legközelebbi közgyűlés napirendjére kitűzni határozza. Erről a polgármester ur jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !337. Dr. Bódy Tivadar tanácsnok ur dr. Füredi Mór törvényhatósági bizottsági tag urnák a központi járásbíróság felállítása ügyében előterjesztett interpellációjára válaszolván, kijelenti, hogy az igazságügyi miniszter 1903. évben kérdést intézett a fővároshoz, hogy milyen vételáréit hajlandó a Markó-, Honvéd- és Szemere-utcák által határolt 2240 négyszögöl területet átengedni, ugyanekkor felhívta a fővárost, hogy az elhelyezés ezen tervére vonatkozólag nyilatkozzék és adjon véleményt. A közgyűlés 1903. évi június hó 30-án válasz-
