Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907

4. 1907. január 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 218 - 219

1907. január 30-iki közgyűlés. 219. szám. 97 körülmények állanának be, melyeknél fogva az ellátást bármi tekin. tétben is nem megfelelőleg teljesítené, akkor az akadály lehetó gyors elhárítása iránt fog intézkedni. Az ellátás nem kellő teljesítéséből vagy megakadásából netán eredő kárért azonban a főváros felelősséget nem vállal. 3. A m. kir. államvasutak arra az esetre, ha egyes telepeket más módon szándékoznának vizzel ellátni, a fenti vizzel valló ellátást előzetes felmondás mellett egészben vagy részben megszüntethetik. 4. A szükséges vizet a m. kir. államvasutak tetszés szerinti mennyiségben vehetik igénybe a szállítás kezdetén meglevő csövek szállítási képességének határain belül az emiitett egyes telepekhez. A székesfőváros azonban az egyes telepeken szükséges vizmenyriyiségnek a szükséges mennyiségben való szállításáért felelősséget nem vállal, sőt kijelenti, hogy egyes telepek, különösen pedig a Rákos-rendező-pályaudvar és gázgyár részére a jelenben is fogyasztott vízmennyiségnél többnek a szállítását a jövőre sem biztosithatja. Tekintettel pedig arra, hogy a fogyasztható vízmennyiség nem előzetesen megállapítandó átalányösszegben történik, a m. kir. államvasutak igazgatósága az egyes telepeken eszközlendő olyan természetű változtatásokat, a melyek a vízszolgáltatást lényegesen befolyásolhatják, félévenként megelőzőleg a vízművek igazgatóságának tudomására adni köteles. 5. A felsorolt telepek részére tényleg szolgáltatott és vízmérővel megállapított vízmennyiség után a mindenkor érvényben levő vizdíjszabályban megállapított rendes vízdíj 50°/

0-a fizetendő; a köbméterenként fizetendő ár azonban a főváros önköltségi áránál kevesebb nem lehet s a mennyiben az önköltségi ár a díjszabályban megállapított egységár 50%-át meghaladná, az államvasutak az önköltségi árat tartoznak fizetni. ^»- A beállított vízmérők használata után fizetendő évi díj az érvényben levő vizdíjszabályban meghatározott összegben állapittatik meg. 6. Ha az egyezmény tartama alatt a székesfőváros közönsége a szüretlen víz termelését ismét berendezné és az egyes telepek mentén elvonuló csővezeték szüretlen vizzel tápláltatnék, jogában áll a székesfőváros közönségének az összes telepekhez üzemi czélokra szűrt viz helyett szüretlen vizet szállítani, viszont ez esetben a m. kir. államvasutak is kívánhatják, hogy telepei szűrt viz helyett szüretlen vizzel láttassanak el. 7. Vizmérő órával el nem látott vezetékben alkalmazott tűzi csapokra a vízművek igazgatósága ólomzárt alkalmaz, melyeket csak tűzvész esetén szabad eltávolítani. Az ólomzár eltávolítását annak megújítása végett a vízművek igazgatóságának 24 óra alatt be kell jelenteni. Ily tűzcsapok jőkarbantartásáról és öblítéséről a vízművek igazgatósága gondoskodik és ezért az államvasutak tüzicsaponként és évenként 40 koronát kötelesek fizetni. 8. Minden egyéb tekintetben ezen egyezményszerü vízellátásra nézve is a mindenkor érvényben levő vízvezetéki szabályrendeletben foglalt határozmányok a mérvadók. Ez a határozat az abban foglalt feltételek elfogadása végett a m. kir. államvasutak igazgatóságával közlendő és elfogadás után jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztendő. Egyalkalommal, minthogy a közgyűlés Telkes Aladár bizottsági tag urnák felszólalásából arról értesült, hogy a m. kir. államvasutak kelenföldi állomását saját üzemükben szüretlen vizzel látják el, a mely vizet nemcsak üzemi, hanem fogyasztási czélokra is használnak, sőt magánosoknak is átengednek, a mely körülmény esetleg közegészségügyi szempontból kifogásolható, felhívja a közgyűlés a tanácsot arra, hogy ezt a körülményt vizsgálat tárgyává téve, gondoskodjék arról, hogy az államvasutak által termelt szüretlen viz kizárólag üzemi czélokra használtassák s maga a kelenföldi állomás is a mennyi-