Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907

3.1 1907. január 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 145

66 1907. január IG-iki közgyűlés. 144-145. szám. vonásával gondos helyszíni szemle alapján a legnagyobb körültekintéssel járjanak el és az ellenőrzést a tüzrendészeti szabályrendelet értelmében gyakorolják. Kéri a válasz fndomásul vételét. A választ ngy interpelláló bizottsági tag tir, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !145. Almády Géza tanácsnok ur Bittner János törvényhatósági bizottsági tag urnák a szakszervezetek Önkényuralma és a szakegyletekbe különféle czimen befizetett összegek hovaforditásának ellenőrzése tárgyában előterjesztett interpellácziójára a következőkben válaszol: Azok a jelenségek, a melyeket interpelláló bizottsági tag ur felszólalás tárgyává tett s a melyekkel szemben a polgármester ur intézkedését kérte, részint az ipari- és munkás-szakegyesületek működési körén belül, részint azon kivül tapasztalhatók. A székesfőváros területén levő ipari- és munkásszakegyesületek — mint általában véve minden egyesület — a m. kir. belügyminisztérium által bemutatási záradékkal ellátott alapszabályok alapján működnek s működésük az 1875. évi márczius hó 2-án kiadott 1508/eln. sz. belügyminiszteri rendelet értelmében addig terjedhet, amig az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást, illetőleg hatáskörüket tul nem lépik s mig működésükkel az állam, vagy az egyesületi tagok érdekeit nem veszélyeztetik. A szakegyesületeknek ma érvényben álló alapszabályai, a mig kivétel nélkül feladatává teszik az egyesületnek a tagok szellemi és anyagi érdekeiről való gondoskodást, a díjtalan munkaközvetítést, díjtalan jogvédelmet és a munkanélküliség esetében való segélynyújtását, jogot adnak a szakegyesületnek a kedvezőbb munkafeltételek kivivására s a vállalkozókkal és munkaadókkal való egyezkedésre. Számbavéve már most azt a körülményt, hogy e kedvezőbb munkafeltételek kivívása s a tagok szellemi és anyagi érdekeinek védelme czimén az egyesületek vezetősége részére oly tág működési tér kínálkozik, a melynek határvonalai biztos és határozott formában alig jelölhetők meg mindaddig, mig a jelenlegi alapszabályok érvényben állanak, az interpelláló bizottsági tag ur által felhozott jelenségek az egyesületi élet körén belül is előfordulhatnak, a nélkül azonban, hogy a hatóságnak beavatkozását maguk után vonhatnák. Ennél sűrűbben és fokozottabb mértékben tapasztalhatók az interpelláló bizottsági tag ur által kifogásolt jelenségek az egyesületi élet s az egyesületi működés körén kivül s különösen a különböző szakszervezetek és nem egyesületek tevékenységében, mely szakszervezetek egyesületi alakulás és alapszabályok nélkül a munkásgyűlésektől vett felhatalmazás és megbízás alapján gyakorolnak sokszor irányító befolyást a munkásosztály sorsára. E szakszervezetek működésének ellenőrzése nem a törvényhatóság, de a székesfővárosi m. kir. államrendőrség feladatát képezi, mely gyakorolja is a kötelességszerű feladatát oly mértékben, a mint azt az állam érdeke megkívánja s a polgárok szabadsága megengedi. A mig a törvényhatóság az egyesületi szervezkedés és jefleg nélkül működő szakszervezetekkel szemben egyáltalában semmiféle hatósági jogokat nem gyakorol, megtorlási hatáskörrel megfelelő törvényes rendelkezés hiányában még az egyesületekkel szemben sem rendelkezik, mert az az 1875. évi 1508. eln. sz. rendelet értelmében egészen a m. kir. belügyminisztériumnak van fentartva, mely konkrét szükség esetén a felfüggesztés és feloszlatás jogát nem egyszer gyakorolja is. Az interpelláló bizottsági tag ur által kifogásolt azon körülményre nézve, hogy a tagoktól különféle ezimeken járulékokat szednek, a szakegyesületek pénztári s egyéb könyvek mi támpontot, vagy éppen biztos adatot sem nyújtanak; ha ily irányban mégis konkrét panaszfeljelentés érkezik, a törvényhatóság képviseletében