Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907

22.2 1907. október 18. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros vizszolgáltatásáról.

62£ 1907. október 18-lki közgyűlés. 1644. szárri. költségeket a helyiség bérlője tartozik fizetni és ezekért az ingatlan tulajdonosa nem felelős. Az ingatlan tulajdonosa köteles a bérlő változását legalább nyolcz nappal, legkésőbb azonban az uj bérlő beköltözését megelőzőleg 48 órával előbb a vizműigazgatoságnak írásban bejelenteni, mert különben a bérelt helyiségek vízdíjáért ós az egyéb járandóságokért a bérlővel egyetemlegesen felelős. Ha a 30. §. második bekezdése értelmében külön vízmérővel ellátott bérbeadott helyiségek után, amelyekért a vízdíj a bérlőt terheli, a díjak a 37. §-ban megállapított határidőig meg nem fizettetnek, a székesfőváros a víz szolgáltatását azonnal megszünteti és mindaddig megvonja, amíg a hátralék ki nem fizettetik. A kerületi elöljáróság a fizetési határidőt pontosan nyilvántartani és elmulasztása esetén a vízművek igazgatóságát legkésőbben három nap alatt a viz szolgáltatásának megszüntetésére felhívni, ez utóbbi pedig azt az ingatlan tulajdonosának és a bérlőnek, illetőleg megbízottjaiknak szóbeli értesítése mellett azonnal foganatosítani köteles. Megszüntetendő a vízszolgáltatás az esetben is, ha a fél jogorvoslattal élt, kivéve, ha a kiszabott egész összeget a kerületi elöljáróságnál leteszi. Ha a bérlő olyan csapról használ vizet, mely nem az ő külön vízmérőjén át kapja a vizet, 500 koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetendő. Ugyanígy büntetendő az ingatlan tulajdonosa vagy meghatalmazottja is, ha az ily jogtalan vízhasználatot elősegíti, vagy ha arról tudomással bir, de a vizmüigazgatóságnak be nem jelenti. 40. §. Az ingatlan tulajdonosát terhelő vízdíj, vízmérő használati- és vizsgálati-díj és a vízművek igazgatósága által a jelen szabályrendelet alapján a fél számlájára végrehajtott mindennemű, tehát a külön vízmérővel ellátott bérleti helyiségben foganatosított munkák költségei is amellett, hogy azon felektől, akikre a jelen szabályrendelet értelmében kiszabattak, személyes tartozásukként bárhol levő vagyonukból behajthatók, magát az ingatlant is, amely után kiszabattak, öt évi dologi tartozásként is terhelik és ezen öt éven belül az ingatlan későbbi tulajdonosai ellen, akik magánkézből (örökség, csere, vétel, ajándék stb.) szerezték meg az ingatlant, telekkönyvi bekebelezés nélkül is érvényesíthetők és tőlük az ingatlanból behajthatók, fenmaradván visszkereseti joguk a személyesen kötelezett birtokbeli jogelődjük ellenében. A vízdíj, a vízmérő használati és vizsgálati díja és a vízművek igazgatósága által a fél számlájára végrehajtott munkák költségei öt éven belül a hivatalos kimutatás alapján azon ingatlanra, amely után kiszabattak, az ingatlant terhelő tartozásként zálogjogilag bejegyeztethetők, tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan másnak telekkönyvi tulajdonába ment át. Az érdekeltek kérelmére a vízművek igazgatósága egy korona kiállítási díj lefizetése ellenében, a fél költségén kétkoronás bélyeggel felszerelendő írásbeli kimutatást köteles adni arról, hogy az illető ingatlant a vízművek használatából eredő díjak vagy költségek mily összegben terhelik, az illetékes kerületi elöljáróság pedig a vízművek igazgatóságának az érdekelt fél által átadandó kimutatására díjtalanul rávezetni tartozik, hogy az ingatlant terhelő díjak vagy költségek milyen mérvben vannak kiegyenlítve. Az ingatlan vevőjét, ha ilyen kimutatása van, csak az abban felvett vagy a kiállítás időpontja után keletkezett díjak, költségek stb. terhelik. Birói árverés vagy az ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás esetében a vizdíj, a vízmérő használati és vizsgálati díja és a vízművek igazgatósága által a fél számlájára végrehajtott munkák költségei, mint közadók módjára beszedendő és az ingatlant terhelő tartozások, az 1881: LX. t.-czikk 189. §-a értelmében a jelzálogos hitelezőket megelőző elsőbbséggel birnak, amennyiben az árverés napjától, illetve a haszonélvezetre vezetett végrehajtás esetében a birói zárlat foganatosítása napjától visszafelé számított három évnél nem régebbiek. Ha az eredménnyel megtartott árverés megsemmisíttetik, az elsőbbség az * első árveréstől számítandó. A megsemmisített és újból elrendelt árverés megtartásának napja közt esedékessé vált vízdíjakat, vizmérő használati díjakat, valamint a vízvezetéki igazgatóság által a fél számlájára végrehajtott munkák költségeit a tényleges birtokos, illetve a hagyatéki gondnok, vagy az ingatlanok haszonélvezetének birói lefoglalása esetében a zárgondnok fizeti és ha a vételár felosztása felett tartandó sorrendi tárgyalásig be nem fizettetnek, ezek is az 1881- évi LX. t.-cz. 189. §-a értelmében a vételárból előnyös tételként sorozandók. 41. §. A székesfővárost ezen szabályrendelet s a díjszabás alapján megillető mindennemű követelésnek behajtása, a fővárosi járulékok behajtására nézve fennálló szabályok szerint közadók módjára közigazgatási végrehajtás utján foganato-