Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907

22.2 1907. október 18. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros vizszolgáltatásáról.

1907. október 18-iki közgyűlés. 1644. szám. A főellenőr és az ellenőrök teendőit csak tiszti esküt, vagy fogadalmat tett közegek végezhetik, kik a közönséggel szemben illedelmes magaviseletet tanúsítani kötelesek. Magánházakban és lakásokban az ily ellenőrző vizsgálat esti 7 órától reggeli 9 óráig csak a háztulajdonos és az illető lakó beleegyezésével foganatosítható. A megtartott vizsgálat eredményét az ellenőr egy rovatolt ellenőrzési ivbe tartozik feljegyezni. Ezen ivén az észlelt hiányok és az azoknak megszüntetésére adott utasí­tások, a lakás fekvésének, számának, valamint a berendezés megnevezésének körülírásával, a javításra kitűzött határidővel együtt minden kételyt kizáró pontos­sággal feljegyzendők. Az érdekelt fél, illetőleg jelenlevő képviselője, megbízottja stb. felhívandó, hogy a vizsgálat eredménye iránti észrevételeit az ellenőrzési ívbe való felvétel czéljából adja elő, s ha az illető észrevételt bármily oknál íogva nem tesz, ez a szemleiven feljegyzendő. Az ív a tartalom valódiságának igazolása végett az ingatlantulajdonossal, vagy annak helyettesével, vagy a házmesterrel, a lakót illető esetben pedig a lakóféllel azonnal aláírandó. Ha az aláírás bármi okból is megtagadtatnék, ezen körülmény, a megtagadás okának kitüntetésével, az ivén feljegyzendő. Az ivbe a vizsgálat eredménye akkor is feljegyzendő, ha minden rendben találtatik. Az ellenőr az ellenőrzési ivet két példányban kiállítani és egyik példányát a háztulajdonosnak vagy meghatalmazottjának, vagy a házmesternek, a lakót illető ügyben pedig a lakónak kézbesíteni köteles. A javításra kitűzött határidő letelte után a főellenőr az illető házat újra megvizsgálni s az ez alkalommal tapasztaltakat egy ujabb ellenőrzési íven fel­jegyezni tartozik. Azon ingatlantulajdonosokat, akik az ellenőrök (főellenőr) vagy a vízművek igazgatósága utasításainak a vízvezetéki felszerelések rendbehozatala tekintetében a kitűzött határidő alatt meg nem felelnek, a vízművek igazgatósága az illető kerületi elöljáróságnak további eljárás czéljából bejelenti. Oly jelentés, melynek alapjául szolgáló ellenőrzési ivet a felügyeletet gyakorló hatósági közeg ezen szakasz rendelkezése szerint nem irattá alá az ingatlan tulajdonosával, illetve a (lakó) bérlő féllel, vagy az aláírás megtagadása a 44. §. rendelkezése szerint fel nem jegyeztetik, vagy ha az érdekelt fél észrevételeire vonatkozólag ezen szakasz rendelkezésének megfelelő záradék az ellenőrzési ívre reávezetve nincsen, bírság kiszabásánál figyelembe nem vehető. V. Vízdíj. 25. §. A vizdíj megállapítása a jelen szabályrendelet és az annak kiegészítő részét képező díjszabás határozatai szerint történik. 26. §. A jelen szabályrendelet 2. §-ának a) és b) pontja értelmében szolgáltatott viz díja az alábbi 27. és 28. §§-ban foglalt kivétellel, évi átalányösszegben álla­pittatik meg. Az évi átalányösszegnek a díjszabás alapján való kiszámításánál, a székes­főváros egész területén, a ház bármely részében levő minden szoba, konyha, kamra, mosókonyha, fürdőszoba, vizzel öblített vizelde és árnyékszéklyuk, továbbá istálló, kocsiszín, szerszámkamra, szóval minden egyes helyiség számbavétetik. Pincze és padlás csak akkor és annyiban számitható díjköteles helyiségnek, ha lakásul vagy műhelyül szolgál, vagy vízvezetéki csappal van felszerelve. Fülkék, kamrák vagy rekeszek, melyeknek területe a három négyszögmétert meg nem haladja, vizzel nem öblíthető árnyékszékek, számításba nem vétetnek. Hálófülkék (alkov) területe a szobák területébe számítandó be. Az évi vizdíjátalány kiszámításánál figyelembe vétetik továbbá a kifolyó csappal felszerelt udvaroknak, a kerteknek, valamint az üvegházaknak területe, éppúgy a háznál levő minden egyes darab marha (ló, ökör, tehén, sertés, öszvér, szamár, kecske, juh) és minden egyes hintó, bérkocsi, társaskocsi, általában minden személy­szállító jármű. A kapualjak, az udvarokat összekötő átjárók, a földszinti nyitott fülkék és nyílt helyiségek, valamint a nyílt lépcsőházak, amennyiben ezek az udvar szintjéhez képest egy lépcsőfoknál magasabban nem feküsznek, a vizdíjátalány kiszámításánál az udvar területéhez hozzászámitandók. Azon házak után, melyekbe vízvezeték bevezetve nincsen, de amelyek a víz­vezetéki közkutaktól 300 méteren belül esnek, a díjszabásban megállapított évi vízdíj fizetendő. -

Next

/
Thumbnails
Contents