Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907

22.1 1907. október 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1558 - 1559

596 1907. október 16-iki közgyűlés. 1557—1559. szám. ügyében előterjesztett interpellácziójára válaszolván, előadja, hogy a népszinháznál a forgó szinpadot a bérlő igazgató maga szerezte be és csináltatta, még pedig egy német szabadalom alapján s igy azt itthon nem is csináltathatta volna. Maga a szerelés, valamint a padlózás azután- idevaló czégek utján hajtatott végre. A másik, amit szintén a bérlő igazgató külföldről szállított, egyes daraboknak plasztikus díszletei voltak, amelyek, szerinte, itthon nem készülnek, de ezeket is magyar művész mintái után készíttette. Ezeket is azért hozatta, hogy a minták itt meglévén, módjában legyen azokat a jövőben itt készíttetni. A jövőre nézve a közszállitásokról szóló szabályrendelet intézkedik arról, hogy az ilyen szerződéseknél biztosíttassák az, hogy ami lehetséges, itt Magyarországon szereztessék be és ez a népszínházi szerződésekben is biztosíttatni fog a jövőre. A választ ugy interpelláló bizottsági tag ur, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !1558. Dr. Bárczy István polgármester ur Minké Béla törvényhatósági bizottsági tag urnák a községi iskolaigazgatói, tanári és tanítói állásoknak a törvényhatósági bizottsági tagsággal való összeférhetetlensége ügyében előterjesztett interpellácziójára válaszolván, kijelenti, hogy a fővárosi törvény 23. §-a igy intézkedik: „Aki a főváros javadalmait haszonbérli, vagy a fővárossal számadási viszonyban áll, bizottsági tag nem lehet, habár van is választóképessége." A törvény magyarázata nem a polgármester feladata, nem is a közgyűlésé, a hiteles magyarázat tisztán a törvényhozás dolga; a törvény alkalmazása pedig a törvényben felállított fórumoké: az igazoló választmányé, a bíráló választmányé és a közigazgatási bíróságé. Ennélfogva a polgármester nincs hivatva arra, hogy konkrét esetekben konstatálja, vájjon a törvénynek idézett rendelkezése vonatkozik-e az iskolaigazgtókra, vagy nem. Maga a közigazgatási bíróság konkrét esetben már döntött. Ez azonban egyszerű közigazgatási bírósági ítélet, amely nem elvi jelentőségű hntározat, és ha az volna is, akkor sem képez jogforrást, hanem egyszerű utasítást az illető bíróság tanácsai részére, amelyet addig kötelesek figyelembe venni, amig azt az elvi jelentőségű határozatot ^ közigazgatási bíróság a maga teljes tanácsában meg nem változtatja. Ilyen azonban egyáltalában nincs és igy a polgármester ebben a kérdésben további felvilágosítással nem szolgálhat. A választ ugy interpelláló bizottsági tag ur, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !1559. Pallér Ferencz tanácsnok ur Gelléri Mór törvényhatósági bizottsági tag urnák a Terézvárosi templom orgonája ügyében előterjesztett interpellácziójára válaszolván, mindenekelőtt megjegyzi, hogy nem orgonajavitásról van szó, hanem egy 40 változatú uj orgonának beszerzéséről. Ennek elkészítésére nézve á tanács szükebbkörü ajánlati tárgyalást tartott. Angster József pécsi és Rieger Ottó budapesti, tehát két elismert magyar czég felhívásával, akik teljesen egyenlő alapon tették meg ajánlataikat. Angster 24.800 K ; Rieger pedig 22.900 K-ért nyilatkozott hajlandónak az orgona elkészítésébe. A tanács Riegernek olcsóbb ajánlatát fogadta el, annyival is inkább, mert a drágább Angster-féle ajánlatnak még az a hibája is volt] hogy ajánlatához a bánatpénzt nem csatolta. Ily körülmények között a tanácsnak arról, hogy az orgonaépités külföldi czégre bízatott volna nincs tudomása, annál kevésbé, mert ugy az illetékes ipartestület, valamint a kereskedelmi múzeum igazgatóságának hivatalos értesítése szerint, Rieger Ottó kétségtelenül magyar czég és mint ilyen szerepel a kereskedelmi múzeum által a haza beszerzési forrásokról szerkesztett czimtárban is. Ami azt a kérdést illeti, nem volna-e czélszerü megczáfolni az ilyen valótlan híreszteléseket, erre nézve szóló bejelenti, hogy ebben