Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907

14. 1907. május 8. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a fogadó-, vendéglő-, kávéház- és kávémérési iparoknak (1884. évi XVII. t.-cz 10. §-ának a, pontja) Budapest székesfőváros területén való gyakorolhatása tárgyában.

1907. május 8-iki közgyűlés. 802. szám. 331 Szabályrendelet a fogadó-, vendéglő-, kávéház- és kávémérési iparoknak (1884. évi XVII. t.-cz. 10. §-ának a) pontja) Budapest székesfőváros terü­letén való gyakorolhatása tárgyában. Általános határozatok. 1- §• Budapest székesfőváros területén fogadó-, vendéglő-, kávéházi-és kávémérési üzletet csakis az tarthat, a ki ezen ipar gyakorlására a nyitandó üzlet ftkvése szerint illetékes kerületi elöljáróságtól az 1884: XVIII. t.-cz. 10. §-ának a) pontja értelmében iparengedélyt s a mennyiben italméréssel is kivan foglalkozni, ezen­kívül az 1899; XXV. t.-cz. értelmében a pénzügyigazgatóságtól külön italmérési engedélyt nyer. Az 1. §-ban felsorolt üzletek nyitására ipari engedélyt csakis az ipartörvény értelmében iparűzésre jogosított oly egyén nyerhet, a ki teljes megbízhatóságát a székesfővárosi m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatala, illetve a mennyiben még nem tartózkodnék öt éve a székesfővárosban, a székesfővárosi m. kir. állam-­rendőrség főkapitányi hivatala és ezenkívül még az előbbi tartózkodási helyének illetékes hatósága által is külön e czélra kiállított bizonyitványnyal igazolja. 3. §. Iparengedélyt egyáltalában nem nyerhet az: a) a ki nyereségvágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért büntetve volt. Ha azonban az ily egyén a m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatala által kiállított bizonyitványnyal igazolja, hogy utolsó büntetésének kitöltése, elévülése, vagy elengedése után öt éven át kifogástalan magaviseletet tanúsított, részére megadható az iparengedély. b) A ki bordélyházat tart, tartott, bordélytulajdonosnak férje vagy neje volt, bordélytulajdonossal közös háztartásban él vagy élt, vagy bordélyháznál bár­mely alkalmazásban volt és azok, a kiknek a keresetszerü kéjelgésre, találka­helyre, ugy kéjnők albérletben tartására rendőri engedélyük volt vagy van, és a kik kéjelgés közvetítése vagy leánykereskedés miatt büntetve voltak. A mennyiben ezen esetek bármelyike fenforog, a m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatala, illetve az iparengedélyért folyamodó előbbi tartózkodási helyének illetékes hatósága által kiállítandó megbízhatósági bizonyítványban ezen körülmény is felemlítendő. c) Aki magyarul nem tud. 4. §• Az iparengedély kiadását megelőző engedélyezési eljárás során a folyamodó egyéniségének megbizhatósága szempontjából a kerületi elöljáróság, az illető iparág szerint megalakult ipartársulatok véleményét is meghallgatni és előzetes vizsgálatot tartani tartozik arra nézve is, hogy a nyitandó üzlet közegészségi szempontból, valamint a 6. és 7. §§-ban foglalt korlátozások szempontjából az előirt követel­ményeknek megfelel-e? 5. §. Az iparengedély megadása vagy megtagadása kérdésében, valamint egy már létező üzlet áthelyezése esetén is a kerületi elöljáróság függetlenül határoz. 6. §. Vendéglői vagy kávéházi üzlet nyitása meg nem engedhető, ha az e czélra kiszemelt üzlethelyiség templomtól, iskolától vagy kórháztól legalább 50 méter­nyire nem fekszik. Ezen távolság az épülettől minden irányban számítandó. A jelen szabályrendelet életbeléptetése idejében már létezett üzletek mostani helyükön megmaradhatnak s reájuk az első pont rendelkezése e helyen nem vonatkozik. 7- §­Az 1. §-ban felsorolt üzletek nyitására nem adható ki az engedély, ha azok az utcza felé külön kijárással nem bírnak.

Next

/
Thumbnails
Contents