Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907

13.1 1907. április 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 651 - 652 - 653

1907. április 24-iki közgyűlés 653. szám. 287 és ha igen, mikor hajlandó a közgyűlés elé terjeszteni és a megvalósítás stádiumába juttatni? Dr. Bárczy Isván polgármester ur az interpellácziora azonnal válaszolván, kijelenti, miszerint ezt azért teszi, mert az utóbbi időben nagyon gyakran találkozunk azzal a váddal, hogy a tanács nem hajtja végre a közgyűlés határozatait és igy tulajdonképpen nem válnak valóvá azok az intencziók, a melyek a közgyűlés határozataiban nyernek kifejezést. Különösen a most felvetett két kérdés olyan fontos a főváros adminisztrácziójában, hogy ez is indokolja azt, hogy azonnal válaszoljon. A mi a villamos vasúti sztrájkot illeti, tényleg a tanács sürgős javaslattételre utasíttatott. Hogy ez mindjárt akkor elő nem terjesztetett, annak oka egyszerűen az, hogy ez fizikai lehetetlenség volt, mert Jazok a kérdések, melyekre a közgyűlés kimerítő választ és és jelentést kívánt, olyan természetűek, a melyekre nem lehet egyszerűen felelni, hanem a melyekre adatokat kellett beszerezni elől)b maguktól a társaságoktól és azután ezekből kellett leszűrni azt, hogy a sztrájknak valódi oka miben állott, milyen eszközökkel lett volna képes egyik vagy másik társaság a sztrájkot elodázni, megakadályozni, elég volt-e az, a mit tettek, mit tehettek volna, tekinthető-e vis majornak a sztrájk, azután olyan jogi kérdések voltak eldöntendők, a melyeknek külföldön egész irodalmuk van. E mellett közbejött az, hogy az illető ügyosztály vezetésében változás történt, a mennyiben az ügyosztály élére uj vezető állott és ha valaki egy ilyen resszortba belekerül, annak át kell tanulmányozni a szerződéseket és jogforrásokat, a melyek arra vonatkoznak. A jelentések annak idején elkészültek, kiadattak az ügyészségnek, az ügyészség jogi szempontból megadta a maga véleményét és ezelőtt körülbelül 10—12 nappal érkezett a tanácshoz a tiszti ügyészség véleménye. Most valószínűleg legközelebb a közlekedésügyi bizottság elé kerül, a mikor azután a bizottságnak javaslatait is meg fogjuk hallani. Ezeknél a dolgoknál, azt hiszi, nem az a fő, hogy 2, vagy 3 hónappal hamarább terjesztetnek-e az illető jelentések a közgyűlés elé, hanem, hogy azok ne formailag, hanem tartalmilag feleljenek meg azoknak az intenczióknak, a melyek vezették a közgyűlést az illető határozat meghozatalánál. Ha egyszerűen rövid jelentést kívántak volna tenni, hogy ennyi ember sztrájkolt, ezt kívánták, a társaságok nem adhadták meg, hogy vis major-e a sztrájk vagy nem, akkor a legközelebbi közgyűlés elé lehetett volna terjeszteni a jelentést. De ha csakugyan bele akarunk menni a kérdés mélyébe, ha propozicziókat kívánunk tenni arra nézve, hogy a főváros a maga részéről micsoda intézkedésekkel véli az alkalmazottak helyzetét javítani és a jövőre nézve biztosítani, hogy a közönség megkíméltessék ilyen zavaroktól, hogy milyen mértékben terheli a felelősség ezeket a vállalatokat, ezek olyan komplikált kérdések, a melyeket egyszerűen lerázni és könnyedén elintózni nem lehet. A tanács az alatt az idő alatt alaposan, részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel és most fog előterjesztést tenni a közgyűlésnek. Ha ebben a kérdésben valamelyes eredményt el tudunk érni, ez sokkal fontosabb, mint az, hogy 2—3 hónappal előbb vagy utóbb készül el az erre vonatkozó jelentés Ha olyan fontosnak tartották, hogy ez hamarább tűzessék ki a napirendre, a bizottsági tagoknak bármikor módjuk volt ezt interpelláczió utján provokálni. De ugy látszik nem tartották szükségesnek, mert erre nézve interpelláczió nem történt. A lakáskérdés talán még nehezebb, mert nagyobb tömegeket érint és sokkal nehezebb, mintsem, hogy azt valamelyes rövid idő alatt meg lehetne oldani. Ez-épen olyan, mintha a közgyűlés utasítaná a tanácsot, hogy a szocziális kérdést oldja meg egy esztendő alatt. Természetesen az még tágabb kérdés volna, de ennek fontos része a lakáskérdés. Ezzel foglalkoztak is. tárgyalásokat indítottak