Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907

9. 1907. március 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 408 - 409 - 410

194 1907. márczius 13-iki közgyűlés 410. szám. A mi a padok előállítását illeti, a tanács ez ellen kifogást nem tett, de kikötötte, hogy a munka végrehajtása előtt tartoznak a részletes tervet bemutatni és megjelölni, milyen czélra kívánják ezt felhasználni, másrészről, a mennyiben márványból állíttatnak ezek elő, miképen kívánják az ott esetleg leülni szándékozó közönséget a megbetegedéstől megvédeni. A fák eltávolításának kérdésében a tanács nem döntött, hanem kijelentette, hogy bevárandónak tartja azt az időpontot, a midőn a nyár bekövetkeztével a fák kilombosodnak és akkor tartandó helyszíni eljárástól teszi függővé annak a kérdésnek elbírálását is, hogy a fák kivágatása egyáltalában megengedtessék-e és ha igen, hány fának kivágatása engedélyeztessék. Ezt a helyszíni eljárást a sétányügyi bizottság fogja megejteni és annak véleménye álapján fog a tanács dönteni. A tanács ezen elhatározása átküldetett a közmunkatanácshoz azzal a kérelemmel, hogy járuljon ahhoz hozzá. A mennyiben pedig a közmunkatanács nem volna hajlandó a tanács álláspontját elfogadni, az 1870: X. t.-cz. rendelkezéseihez képest az ügy felsőbb döntés végett a belügyminiszterhez fog felterjesztetni. Itt nem arról van szó, helyes-e ez, vagy nem helyes, a törvény igy rendelkezik és a tanács kizárólag a törvény világos rendelkezéséhez tartotta magát. Ezekben az építkezési kérdésekben harmadfokon, ha a két első fokú hatóság nem ért egyet, a belügyminiszter van jogosítva dönteni. A tanácsot akkor, mikor igy határozott legjobb tudata és meggyőződése vezérelte és a tanács a maga jog- és hatáskörében járt el. Konstatálja egyébként, hogy a tanácsnak az építési engedélyre vonatkozó határozata, a mennyiben, a mint azt jelezte, az még a közmunkatanácsnál, esetleg a belügyminiszternél van, a vállalkozóval még nem közöltetett. Szóló azonban a helyszínen is megtekintette a dolgot és látta, hogy egyes építkezések már be vannak fejezve. Miután pedig épitésrendőri szempontból az ellenőrzést a kerületi elöljáróság gyakorolja, a kerületi elöljáróság erről a végzésről kapott egy példányt; ha az elöljáróság nem teljesítette eddig a kötelességét, a tanács intézkedni fog, hogy az építési szabályzat értelmében "az előljárőság*a*megtorló intézkedéseket tegye meg. Kéri a válasz tudomásul vételét. Steinhardt Antal törvényhatósági bizottsági tag ur viszonválaszában előadja, miszerint iuterpelláczióját abban az értelemben tette meg, hogy itt a főváros területén hajtatnak végre munkák. Annak idején a főváros csakis az épületet adta át, nem pedig egyúttal a sétateret is. Ennek az épületnek mikénti átalakítása tényleg a középitési bizottmány, a tanács és a közmunkatanács megítélése alá tartozik. Ennél tovább menni azonban sem a tanácsnak, sem senkinek nem volt joga. Ezen pótintézkedésekkel, nevezetesen a márványpadokkal elfoglalták a sétány területét is, a mely pedig a főváros tulajdona. Itt tehát előbb meg kellett volna kérdezni a fővárost mint tulajdonost, beleegyezik-e abba, hogy az ő telkén ott valamit építsenek. A mi a rács eltávolítását illeti, nagyon gyenge az az indokolás, hogy erre életbiztonsági- szempontból volt szükség, mert ma éppen a rács eltávolítása következtében nagyobb veszélynek van kitéve az ottani közönség, miután ez a sétány 35—40 cm.-rel magasabb, ott lépcső nincs, ezen padok által a sétaút oly szűk lett, hogy ott alig lehet a fák és a pad között elmenni, ugy, hogy az ember könnyen leeshetik arra a keskeny járdára. Nagyon indokolt lett volna tehát a rácsot otthagyni. Az épületnek esztétikai szempontból való érvényesüléséről nem akar itt vitatkozni, mert az nem ide tartozik, de ha valaki megnézi az épületet, látja, hogy a milyen szép az egyik frontja, olyan nem tetszetős az egész összeállítása. Nagyon rossz Ízlésre vall, hogy ott egy reneszánszban tartott épületre legújabb divatú építkezést bígyesz-