Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907

9. 1907. március 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 408 - 409 - 410

1907. márczius 13-iki közgyűlés 408—410. szám. !408. Bemutattatott özvegy dr. Ébner Jánosné levele, melyben köszönetet mond a férje elhunyta alkalmából a közgyűlés részéről kifejezett részvétért. Tudomásul vétetik. !409. Bemutattatott Győr szab. kir. város közönségének körirata az autonómia, valamint az alkotmánybiztositékok tárgyában az országgyűléshez intézett feliratának pártolása iránt. Tárgyalás és javaslattétel végett kiadatik a tanácsnak. Erről a tanács tárgyiraton értesítendő. !410. Vosits Károly tanácsnok ur Steinhardt Antal törvényhatósági bizottsági tag urnák a „Nemzeti Szalon" által az Erzsébet-téren tervbe vett építkezések ügyében előterjesztett interpellácziójára válaszolván, előadja, miszerint a közgyűlés a múlt év folyamán megengedte a „Nemzeti Szalon" művészeti társulatnak azt, hogy az Erzsébet-téri kioszkra egy emeletet építhessen és azt művészi czélokra felhasználhassa, a mely épület 50 év után a főváros tulajdonába megy át. Ezen határozat jóváhagyása után a „Nemzeti Szalon" azzal a kérelemmel fordult a tanácshoz, hogy az építkezés alkalmából bizonyos átalakítások és változtatások szüksége forog fenn az épület körül, a melyek az építkezéssel összhangban kell, hogy végrehajtassanak, mert különben az az épület czélját téveszti. Ezek a pótépitkezések és átalakítások a következők: először is az épület érvényesithetése czéljából kérte, hogy a főváros az épület vonalhossza mentén és pedig a Bécsi-utcza vonalába eső homlokzaton a rácsozatot távolítsa el; másodszor az épülethez való könnyebb közlekedés érdekében, de meg az épületnek mindenféle bepiszkitások ellen való megvédése czéljából, valamint közbiztonsági szempontból is bizonyos számú fák kivágatását kérte és harmadszor, hogy engedtessék meg, hogy az épület bejárati homlokzatánál jobbra és balra ülőpadokat létesíthessen. A mérnöki hivatal mind a három kérelem teljesítését hozta javaslatba és pedig a kerítés eltávolítását abból a szempontból, mert kétségtelen, hogy ez a diszes építmény csakis akkor érvényesülhet, ha az szabaddá tétetik, viszont az ahhoz való bejutás és közlekedés biztonsága is megköveteli a rácsozat eltávolítását, annyival is inkább, mert időközben ezen útvonalon a villamos vasút két vágánynyal kiépíttetvén, a sínen kívül eső járda nem is egy méternyi szélességre megszakittatott, így tehát az ott járókelőknek életbiztonsága van veszélyeztetve, a mennyiben az épület homlokzata mentén az a vaskerítés fentartatik. Másrészről a mérnöki hivatal javaslatba hozta néhány fának kivágatását, a mely az épületet teljesen elzárja a kilátás elől, ugy, hogy esztétikailag az az épület nem érvényesülhet. Hasonlóképen hozzájárult ahhoz is, hogy két oldalon márváuy ülőpadok állíttassanak fel. A középitési bizottmány a mérnöki hivatal javaslatához egészben hozzájárult. Az 1870: X. t.-cz. értelmében az ügy a közmunkák tanácsához küldetvén át, a közmunkák tanácsa azon egyszerű indokolással, hogy nem tartja megokoltuak a rácsozat leszerelését, valamint a fák kivágatását, ehhez a maga részéről nem járult hozzá. A középitési bizottmány újból tárgyalván a kérdést, előzőleg egyhangúlag hozott határozatát félretéve, a közmunkatanács állásfoglalásához járult hozzá. A tanács másodízben tárgyalva ezt a kérdést, a maga részéről a mérnöki hivatalnak és a középitési bizottmánynak első ízben hozott megállapodásait tartotta elfogadhatóknak, nevezetesen kijelentett, hogy egyrészről egy épület, a mely 114.000 K-val létesíttetett, esztétikailag csak ugy érvényesülhet, ha a rácsozat eltávolittatik, másrészről pedig a közönség életbiztonsági érdeke is feltétlenül megköveteli a rácsozatnak az előbb emiitett mértékben való eltávolítását, illetőleg leszerelését.