Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1907
1. 1907. január 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 21 - 22 - 23 - 24 - 25 - 26 - 27
1907 január 2-iki közgyűlés. 27. szám. létszámon tul a megfelelő munkaerő biztosittassék. Kezdetben természetesen a rendes alkalmazottak által élvezett napibéreket ajánlották fel, később azonban, midőn váratlanul és rövid idő alatt óriási mennyiségben esett a hó, nem előzetes ülésezés után mert a béremelés csak ezután fog a tanács elé kerülni kvázi utólagos jóváhagyás végett — hanem rövid utón 25, majd 50%-kal emelték a béreket. Ennek daczára a legjobb igyekezet mellett nem lehetett olyan mennyiségű munkaerőt összetoborozni, a mely szükséges lett volna arra, hogy olyan állapotokat teremtsünk, a melyek mellett a főváros forgalma lehetőleg lebonyolítható legyen. Hogy előre történt gondoskodás, mutatja az is, hogy a fővárosi fuvarosok ipartársulata utján kívánták biztosítani a szükséges fogatokat és a mint következett a rendkívüli hó, a fuvartársulat által, továbbá a fővárosi fuvartelep által rendelkezésre bocsátható fogatok mind működésben állottak, egész éjjel dolgoztak a hóekék, a rendelkezésre álló munkaerőket éjjel is dolgoztatták külön pótlék mellett. Tehát nem lehet a hatóságot azzal vádolni, hogy itt talán kicsinyes takarékoskodási szempontokon szenvedett hajótörést az, hogy a főváros utai a kellő időre megfelelő állapotba legyenek hozhatók. A mint ezekből látható, a súlyos helyzetnek egyik oka az volt, hogy a megfelelő munkaerő nem állott rendelkezésre. Megkísérelték vidékről is munkásokat hozatni, de ez se vezetett eredményre. A helyzet jellemzésére felhozza, hogy midőn a kritikus napokban az éjjeli időben is eljárt a főváros különböző pontjain, hogy közvetlen szemtanuja legyen a munkálatoknak, maga tapasztalta, hogy egyes pontokon dolgozó u n. partikat annak idején, a mikor a kritikus állapotok voltak, mások 20 krajczár ráigérés mellett elvonták és az illető munkások elmentek. Már most miként képzelhető el az a miről a lapokban szintén igen sokszor volt szó, hogy a fővárosnak ezt a munkaerőt előre szerződésileg kellett volna biztosítani? De fültanuja volt annak is, mikor a dolgozó munkásokat az ott összesereglett publikum sztrájkra bujtogatta. Ilyen beszédek voltak: „Bolondok vagytok, hogy 3 koronáért dolgoztok, most kapnátok 5—6 koronát is, ilyenkor sztrájkoljatok !" A mikor arról van szó, hogy Budapesten 30.000 munkanélküli van, a ki nyomorog és éhezik és a főváros kidoboltatja úgyszólván, hogy 3 koronáért szívesen látja a munkásokat, akkor tartózkodnak, azt mondják, el tudnak menni a melegedő szobába. Egyéb ilyen dolgok felsorolásával nem akarja untatni a közgyűlést csak utal arra, hogy mikor az államvasutak pályaudvarainál és más vállalatoknál bizonyos mennyiségű munkaerő már felszabadult, azokat mind felfogadták. Midőn pedig 27-én újból látták, hogy katasztrofális jellege van a dolognak és ismét számítani lehet egy ujabb havazásra, a mely az addig teljesített munkálatok eredményét megint alkalmas lett volna megsemmisíteni, akkor elérkezettnek látták az időt a katonai munkaerő igénybevételére. De ezt is ugy akarták feltüntetni, hogy a főváros azért fordult katonai munkaerőhöz, mert ezeknek kevesebbet kell fizetni és hogy a szegény munkások ne jussanak keresethez, Erre nézve kijelenti, hogy azon az alapon kérték a katonai munkaerő alkalmazását, mert látták, hogy egy ujabb havazás következtében a főváros az addiginál sokkal nagyobb bajba fog jutni és miután minden igyekezet daczára sem sikerült megfelelő számú munkaerőt összetoborozni, kötelességüknek tartották a rendkívüli esettel szemben rendkívüli eszközhöz folyamodni. Kijelentették azonban a hadtestparancsnokságnak, hogy a katonai erő mellett az összes jelentkező polgári erőt felfogadják s amennyibnn olyan mérvben jelentkezik a polgári erő, hogy azzal remélhetik, hogy a helyzeten segíteni tudnak, nyomban lemondanak a katonai munkaerőről. Tehát ez csak imminens veszély ellen volt kisegítő intézkedé.-