Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1906

22. 1906. július 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1135

1906, július 4-iki közgyűlés. 1134—1135. szám. 397 általánosságban, mint részleteiben elfogadja, s miután a kiadások összege 3,265.265 K-ra rug, 1,220.000 ápolási-napnak alapul való vétele mellett, a napi ápolási díjakat 2 K 62 f-ben állapitja meg, illetőleg azoknak ily összeggel való engedélyezését kéri a m. kir. belügyminiszter úrtól. A költségvetésnek ily módon való megállapítása kapcsában a közgyűlés a Szt. Rókus-kórházhoz 18 ápolónőnek, 2 betegőrnek és 3 műtőszolgának, a Szt. István-kórházboz 14 ápolónőnek 26.180 K-ra, a Szt. János-kórházhoz pedig egy ingyenes orvosgyakornoknak ég 7 ápolónőnek 5.535 K-ra rugó költség mellett vaió alkalmazását engedélyezi. Egyúttal elhatározza, a közgyűlés, hogy a m. kir. belügy minister urat megkéri, mikép a klinikákkal kapcsolatosan létesítendő állami közkórháznak mielőbb való felépítése és használatba való vétele iránt legyen szives intézkedni. !1135. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 124.412/1906—

VI. számú előterjesztése, a „Nemzeti Szalon" művészeti egyesület kérvényére, az V. ker. Erszébettéri kioszk épületének átengedése iránt. A pénzügyi és gazdasági bizottmány s a tanács pártoló előterjesztése alapján a közgyűlés engedélyt ad a „Nemzeti Szalon" művészeti egyesületnek arra, hogy az V. ker. Erzsébet-téri kioszk épületet oly tervek szerint, a melyeket a középitési bizottmány s a székesfőváros tanácsa elfogad és jóváhagy, legalább 114.000 korona tényleges befektetéssel kiállítási helyiségek czéljaira átalakíthassa, illetőleg a jelenlegi épület fölé egy kiállítási czélokra szolgáló emeletet felépíthessen és berendezhessen. Egy alkalommal a közgyűlés a létesítendő kiállítási helyiségeket 1906. évi május hó 1-től kezdődőleg 50 (Ötven) egymásután következő évre, vagyis 1956. évi április hő végéig az egyesület részére képzőművészeti kiállítások czéljaira ingyenes használatul átengedi a következő feltételek mellett: 1. A „Nemzeti Szalon" művészeti egyesület köteles az V. ker. Erzsébet-sétatéren fekvő, a székesfőváros tulajdonát képező kioszképületet legkésőbben 1907 évi május hó l-ig oly tervek szerint, a melyeket a középitési bizottmány s a tanács elfogad és jóváhagy, legalább 114.000 K (Egyszáztizennégyezer korona) tényleges befektetéssel kiállítási helyiségek czéljaira átalakitani, illetve a jelenlegi épület fölé egy emeletet felépíteni berendezni s 1907. évi május hó 1-én kiállítási czélokra megnyitni. Minden átalakítás, hozzáépítés s az ingatlanra eszközölt minden beruházás azonnal a székesfőváros tulajdnává válik és tartozik az egyesület az építkezés befejezése után a kiállítás megnyitása előtt az átalakított és felépített ingatlant a saját költségén készítendő leltár és részletes leírás mellett a székesfővárosnak átadni és az előirányzott legalább 114.000 K épitési költség tényleges befektetését igazolni. 2. Ha az egyesület az 1. pontban elvállalt kötelezettségeinek az ott említett határidőben minden tekintetben eleget tesz, ez esetben Budapest székesfőváros közönsége az igy felépített emeleti összes helyiségeket 1906. évi május hó 1-től kezdve 50 (Ötven) egymásután következő évre, vagyis 1956. évi április hó végéig az egyesületnek művészeti kiálitások czéljára az alábbi feltételek mellett ingyenes bérbeadja. Ha azonban az egyesület az 1. pontban megállapított kötelezettségeinek az ott emiitett határidőben, habár csak részben is eleget nem tesz, akkor a bérlet hatályba nem lép, és az egyesületnek az az általa eszközölt átalakításokra és építményekre vonatkozó minden joga azonnal megszűnik, és köteles azokat minden abba addig tett beruházásokkal együtt a székesfőváros birtokába és szabad rendelkezésére, minden kártérítési igény nélkül átadni. Ha pedig az egyesület a kioszkon, vagy tartozékain, avagy az 100