Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1906

4. 1906. január 31. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet

68 1906. január 31-iki közgyűlés. 164. szám. kezett be, akkor a teljes építési költség .térítendő meg az ingatlantulajdonosok által. b) Ha valamely utczai közcsatornát a hatóság által történt átvételétől számított 30 éven belül a főgyűjtő építése folytán kellett átépíteni vagy ujjal kicserélni, ez esetben az átépített, illetőleg a kicserélés által létesített uj csatorna összköltségének 50 százaléka, ha pedig ez az eset 30 éven tul következik be, akkor az egész építési költség térítendő meg az ingatlantulajdonosok által. c) Ha a gyűjtőcsatorna egyszersmind utczai közcsatornául is szolgál, valamint, ha az utczai közcsatorna a 96/63 cm. átmérőjű szabványos szelvénynél nagyobb átmérőjű, ezen esetekben az ingatlantulajdonosok azon költséget tartoznak megtéríteni, mibe a csatorna 96/63 cm. szabványos szelvény mellett került volna. A csatornázási járulék kivetése. 7. §• A csatornázási költségek, a melyek a 6. §. szerint az ingatlantulajdonosok által megtérítendők, a közcsatornával ellátott ut, utcza, vagy tér mentén, a csatorna hosszvonalának mind a két oldalán fekvő ingatlanok között homlokzataik hosszúságának arányában felosztatnak és az egyes ingatlanokra igy eső csatornázási járulékokat az illető ingatlantulajdonosok kötelesek a székesfővárosnak megfizetni. Ha valamely ingatlan több homlokzattal bir, mindegyik homlokzat után a csatornázási járulék külön-külön megfizetendő. 8. §. Az egyoldalon fekvő ingatlanok tulajdonosai a homlokzatok hosszúságának arányában egészben maguk viselik az utczai közcsatorna költségeit: a) A Dunaparton és másutt, a hol a közcsatorna mentén csak az egyik oldalon vannak telekkönyvezett ingatlanok. b) Ha az utczában, utón, vagy téren egynél több közcsatorna létesül, a mely esetben mindegyik oldalt az odaszolgáló közcsatorna egész költsége külön terheli. De ha ezek az utczai közcsatornák különböző időben létesülnek és a korábban létesített közcsatorna költségeihez a 7. §. szerint mindakét oldali ingatlantulajdonosok már hozzájárultak, akkor a később épült csatornák költségei is a csatorna hosszvonalának mindkét oldalán fekvő ingatlanok tulajdonosai közt a 7. §. szerint felosztandók. 9. §. A fővárosi közmunkák tanácsa által az 1870: X. t.-cz. 14. §. b) pontja alapján létesített közcsatornákért a csatornázási járulékok a fővárosi közmunkák tanácsa által kezelt fővárosi pénzalapot illetik, de viszont ezt terhelik mindazon költségek, a melyek ezen szabályrendelet szerint a fővárosra hárulnának, kivéve a közcsatornák javítását, fentartását és tisztítását, mely munkák attól fogva, hogy az illető közcsatornát a főváros saját kezelésébe átveszi, a fővárost, terhelik. A fővárosi közmunkák tanácsa által létesített közcsatornák járulékainak kivetése és beszedése iránt a székesfőváros tanácsa az ebben a szabályrendeletben megállapított módon intézkedik. Terjedékek. 10. §A mennyiben a közcsatornával ellátott közterület mentén oly telekkönyvezetlen terjedek fekszik, a mely szabályozás utján a mögötte, vagy mellette fekvő magántulajdont képező telekhez lesz csatolandó, a csatornázási járulék a terjedek homlokzathossza után szintén az illető magántulajdonban levő ingatlant terheli. Alapok és alapítványok ingatlanai. 11. §• A székesfőváros által kezelt alapok és alapítványok tulajdonában levő ingatlanok után járó csatornázási járulékok az illető alapok és alapítványok terhére kivetendők és azok által a székesfővárosnak megfizetendők.