Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1906
23. 1906. szeptember 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1285 - Szabályrendelet
1906. szeptember 12-iki közgyűlés. 1285. szám. 447 Ily esetekben ugyanis az áruczikkek a lépcsőfokon és illetve boltkapuzat (portál) határvonalán belül helyezhetők el. 4- §• A járdákon és gyalogutakon járó közönséget tolakodó módon feltartóztatni, avagy bevásárlás czéljából az üzletbe behivogatni és az üzletek elé a járdára kiülni tilos. Az üzleti személyzet ily irányú cselekményeiért az üzlettulajdonos is felelős. 5. §. Üzleti kirakatok megvilágítására szolgáló lámpák legfeljebb 1 méternyi kiszökelléssel s legalább 25 méter magasságban alkalmazandók. Úgy ezen, valamint az üzlet minőségének, vagy a czégnek feltüntetésére szolgáló lámpák, nemkülönben az úgynevezett reklámlámpák felállítása is a tanács, mint építési hatóság engedélyéhez van kötve. Ily engedély feltételeit a helyi körülményekhez képest az épitési hatóság a t. főorvosi hivatal meghallgatásával esetről-esetre állapítja meg. A jelen szabályrendelet életbeléptekor már létező s az 1. pont alá tartozó lámpákra az ugyanott körülirt hatósági engedély az életbelépéstől számított hat hónapon belül kérelmezendő. Az 1. pontban említett lámpákon czégfelirás, vagy az üzlet minőségének jelzésére szolgáló jelek, védjegyek stb. is alkalmazhatók. Kávéházak, vendéglők, czukrászdák s más hasonló engedélyezett járdafoglalások esetén a járdaterület bérlője az elfoglalt járdaterületen belül évenként április hó 1-től október hó 31-ig terjedő idő alatt s illetőleg addig, a mig a járdafoglalási engedély alapján a járdát tényleg elfoglalva tartja, a lámpákat az építésügyi szabályzat 308. §-ában megállapított 25 méternyi magasságon alul is elhelyezheti, az év többi még hátralevő részére azonban ezen lámpákat is 25 méter magasságra tartozik visszahelyezni. 6. §• Az üzletek előtt rendszerint azok kirakatai felett alkalmazott ernyőket a járdaszegélynél lefüggő rudakkal, vagy kötelekkel, melyek szintén akadályozzák a gyalogközlekedést, — leerősiteni tilos. 7- §• A járdákon és gyalogutakon veloczipéddel, kézikocsival, taligával, puttonynyal pékkassal, vagy kosarakkal, hentes-, mészáros-gyékény hústartánynyal stb. szóvá oly nagyobb térfogatú tárgyakkal, melyek a járdán a közlekedést akadályozhatják, vagy olyan, bár kisebb térfogatú tárgyakkal és szennyes ruházattal, melyek a közlekedő közönség öltözékét beszennyezhetik, járni és az úttesten keresztülvezető átjárókon kocsit vagy egyéb járművet megállíttatni s vesztegeltetni tilos. E §-ban foglalt első tilalom a gyermekkocsikra és bölcsőkre, a mennyiben azok gyermekszállitásra használtatnak, valamint a betegeket szállitó kézikocsikra ki nem terjed. 8. §. Utczára nyiló ajtók szárnyait nem szabad oly módon nyitva tartani, hogy azok a járda egy részét elzárják, úgyszintén utczára nyiló 25 méternél alacsonyabban fekvő ablak szárnyai nyitva csak akként tarthatók, hogy vaskapcsokkai, vagy horgokkal az épületfallal párhuzamos irányban szilárdan megerősítve legyenek. 9. §• A ki a jelen szabályrendeletben foglalt rendőri tilalmakat és rendelkezéseket megszegi, kihágást követ el és a mennyiben a kihágás nem valamely törvény vagy miniszteri rendelet alapján büntetendő, ezen szabályrendelet alapján 100 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntettetik. 10. §. A kiszabott büntetés mellett a jelen szabályrendelet határozmányainak nem teljesítése vagy nem kellő megtartása által a közvagyonban vagy magánosoknak okozott minden néven nevezendő kár megtérítése tekintetében az illetőnek magánjogi kötelezettsége érintetlen marad.