Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1906

22. 1906. július 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1126 - 1127 - 1128

394 1906. július 4-iki közgyűlés. 1126—1128. szám. !1126. Abauj-Torna-, Békés-, Győr-, Komárom-, Bereg-, Hajdú-, Pest-Pilis-Solt-Kiskun-, Esztergom-, Sopron-, Szilágy-, Szepes-, Ung-, Kolozs- és Szabolcs-vármegyék egy rendbeli-, Mosón- és Hont-vár­megyék kétrendbeli-, Csik-, Somogy- és Szolnok-Doboka-vármegyék háromrendbeli- és Háromszék-vármegye négyrendbeli körirata, továbbá Kecskemét város egyrendbeli, Szeged és Kolozsvár városok kétrendbeli, Pécs és Zombor városok háromrendbeli s végül Debreczen város négyrendbeli körirata. Minthogy e körlevelek a nemzeti ellentállásból kifolyólag kelet­keztek, a székesfőváros tövényhatósága ez ügyekben annak idején már állást foglalt és a politikai viszonyokban beállott kedvező for­dulatok folytán tárgytalanokká váltak, a körlevelek irattárba tétetni rendeltetnek. !1127. Dr. Melly Béla tanácsnok ur a polgármester ur nevében Gelléri Mór törvényhatósági bizottsági tag urnák a magyar termé­kekkel szemben Asztriában folyó izgatások tárgyában előterjesztett interpellácziójára a következő választ adja. „Interpellálónak ezen ügyben régebben előterjesztett első inter­pellácziója következtében az ügygyei foglalkozott a tanács, továbbá tárgyalás alá vette az iparügyi bizottmány, a mely a maga részéről azon konklúzióra jutott, hogy ezekkel az izgatásokkal szemben hasonló eljárással élni veszélyes volna, mert az nem orvosolná a bajokat, ellenkezőleg még elmérgesitené az ügyet és még hatványo­zottabban és kellemetlenebbül hatna. Ugyanazon alkalommal a tanács megkereste a fővárosi malomegyesületet, mint egyik érdekelt faktort, a mely szintén ebben az irányban nyilatkozott. De maga a buda­pesti kereskedelmi és iparkamara mint szaktestület szintén ilyen értelemben nyilatkozott és nyilatkozatát azzal zárja, hogy felesleges, nagy zajjal járó hatósági beavatkozások, az ügynek inkább ártal­mára, mint hasznára lehetnek és azzal az okos tanácscsal zárta be válaszát, hogy a hatóságok által e részben követendő magatartás­nak legjobb példáját az osztrák hatóságok szolgáltatják, a melyek tudatosan és következetesen, de minden lármás akcziót mellőzve, tettekkel pártolják az osztrák ipart és termékeket szükségleteik beszerzésénél. Ez annak idején közöltetett az interpellálóval és ő ezen válasz­ban meg is nyugodott. Ujabb interpellácziójára valószínűleg csak abból merített tápot, hogy ezek az izgatások megujultak. Természetesen ezen előzmények után a tanács a maga részéről semmi mulasztást el nem követett és el nem követhetett, mert a szaktestületek a maguk részéről határozottan kijelentették, hogy ebben a kérdésben megfelelő retorzionális eljárással élni, ha a saját érdekeinket előmozdítani akarjuk, nem szabad. Arra a kérdésre, hogy mit szándékozunk tenni, a határozott és legegyszerűbb válasz az, hogy tessék felállítani a vámsorompókat. Ámde ebben a kérdésben a törvényhatóság nemcsak többször nyilat­kozott, hanem az országgyűléshez felterjesztéssel is élt az önálló vám­terület ügyében. Egyébként a tanács maga nemcsak azon hazafias közhangulat nyomása alatt, a mely ma mindenütt megnyilvánul, hanem azon kötelességtudásnál fogva is, a melyet meggyőződéssel táplált önmagában, mindent el fog követni, hogy minden szükséglet beszer­zésénél a hazai terméket vegye igénybe." A választ ugy interpelláló, valamint a közgyűlés tudomásul veszi. !1128. Melha Kálmán h. tiszti főügyész ur a polgármester ur nevében válaszol Schubert Sándor törvényhatósági bizottsági tag urnák azon interpellácziójára, a melyet a miatt terjesztett elő, hogy a tiszti ügyészség egy kis ügyben egy félnek sok költséget okozott, és pedig olyan körülmények között, mikor a követelés már ki volt fizetve. Erre nézve a tényállást a következőkben ismerteti:

Next

/
Thumbnails
Contents