Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1906
6. 1906. február 17. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 279
106 1906. február 17-iki közgyűlés. 278-279. szám. hiven, lelkiismeretesen és tisztességesen igyekeztem hivatásomat betölteni. A válásnak reám nézve valóban nehéz pillanatában vesztett reménységünk gyászos omladékairól elszorult szívvel, aggódó lélekkel tekintek hazánk és székesfővárosunk jövendő sorsa elé, s buzgó fohászom felszáll az egek Urához: kifogyhatatlan kegyelme és jósága engedje mielőbb megérnünk, hogy a reánk nehezedő ködnek rideg, dermesztő homályából újult erővel törjön elő a király és a nemzet egyetértésének derült, éltető sugara. Isten áldása legyen szeretett Budapestünkön, Isten áldása annak minden, polgárán! u Erre Pólónyi Géza törvényhatósági bizottsági tag ur a következő beszédet intézi a főpolgármester úrhoz: „Méltóságos Főpolgármester Ur, mélyen tisztelt Közgyűlés! Most e pillanatban, midőn történelmi időknek mesgyéj én búcsúzóra nyílnak meg ajkaim, rendkívül nehéz és súlyos kötelesség teljesítésére vállalkozom. Bár nem váratlanul, de mégis meglepetésszerüleg ér bennünket a bejelentés, a melyet a főpolgármesteri székből most hallottunk. Nem lehetett reá időm, hogy érzelmeimet rendbe szedve, gondolataimat ugy fejezzem ki, mint a hogy azt kötött alakban tenni szokás. De annál őszintébb, annál közvetlenebb lesz az érzelem megnyilatkozása e pillanatban, midőn azt ugy mondom el, a hogy a gondolatok ajkamra tolulnak. Méltóságos Főpolgármester Ur! Igenis, mindnyájan tanuk vagyunk rá, hogy az a 31 esztendő, a melyet szorgalmas munkával, becsületességgel szenteltél a főváros szolgálatának, az a 31 esztendő nyomokat hagyott maga után, nyomát hagyta egy polgárnak, a ki nemes kötelességtudásának, hazafiasságának és a polgárokkal való testvériesülésnek olyan példáját adta, hogy örök emlékünkre vált méltóvá. Nehéz időkben alkotmánytiszteletének és hazafiságának adja kiemelkedő példájátr akkor, midőn választania kellett a magas és méltóságteljes állás, vagy az alkotmány iránti tisztelet között, egy pillanatig sem habozott az iránt, hogy az állást áldozza fel az alkotmány iránti tiszteletnek. Mélyen tisztelt Közgyiiiés! Az a legkevesebb, a mit e pillanatban tehetünk, hogy a mi mélyen tisztelt főpolgármesterünknek, igazán mondhatom barátunknak és példaadó polgárunknak emlékezetét mint kiváló hazafiét szivünkben megörökítjük. De azt hiszem, mindnyájuk nevében szólok, ha biztosítom őt, hogy magával viszi rokonszenvünket, tiszteletünket és szeretetünket ; magával visz, az én meggyőződésem szerint, ennél nagyobb kincset, magával viszi egy jobb jövendőbe vetett hitnek azt a szent reménységét, a mely bennünket polgárokat éltet, a kik el vagyunk tökélve megvédelmezni azt az alkotmányt, a melynek sánczaiban őt is viszontláthatjuk még azon a polczon, a melyet most elfoglal. Igen tisztelt Közgyűlés! Méltóztassék elfogadni azt az indítványomat, hogy Márkus József főpolgármester ur 31 éves szolgálatának emlékezetéül az ő hazafias, igaz, kimagasló polgári erényeit jegyzőkönyvileg megörökítjük és emlékét magunk számára tiszteletben megtartjuk." Ezután főpolgármester ur az elnöklést Rózsavölgyi Gyula alpolgármester urnák adja át. A közgyűlés nagy lelkesedéssel és egyhangúlag elhatározza, hogy Márkus József főpolgármester 31 éves szolgálatának emlékezetéül az ő hazafias, igaz, kimagasló polgári erényeit jegyzőkönyvileg megörökíti és egyúttal elhatározza a közgyűlés, hogy Polónyi Géza bizottsági tag urnák a főpolgármester ur kiváló érdemeit méltató beszéde a mai ülés jegyzőkönyvébe beiktattassék. !279. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 30.625/1906—eln. számú előterjesztése : Halmos János polgármester nyugdíjazása ügyében.
