Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1905

4. 1905. február 1. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 146 - 147

50 1905. február 1-jei közgyűlés. 145—147. szám. mennyiben jelennek meg a közgyűlésen, mennyiben nem, külön nyilvántartás nem vezettetik. Minden egyes közgyűlési jegyzőkönyv fejezetében felsoroltatnak azon bizottsági tagok, a kik azon az ülésen jelen voltak és ennek alapján meg lehet csinálni a nyilvántartást. Schwarczer bizottsági tagra nézve van tudomása arról, hogy deczember hó folyamán vagy január elején itt volt egyik közgyűlésen. !146. Kasics Péter bizottsági tag úr felszólalván, az utolsó képviselőválasztások alkalmával egynémely, de különösen a IX. kerületi választási elnök ellen felmerült panaszok ügyében a következő interpellácziót intézi a polgármester úrhoz : tett-e valamit, vagy szándékozik-e valamit tenni, hogy ezen visszaélések az uj választáson meghiusittassanak, ne ismétlődhessenek, hogy a polgárok joggyakorlata biztosittassék és különösen ezen elnök ellen a központi választmány többségének helytelen felfogásával szemben is mit fog tenni, hogy ezen visszaéléseknek újból való elkövetése lehetetlenné tétessék és hogy ezen visszaélések megtorlása is ténynyé váljék? !147. Dr. Pollacsek Sándor bizottsági tag úr felszólalván, terjedelmes indokolás kíséretében a következő interpellácziót intézi polgármester úrhoz : „A terézvárosi választásnál 1904. január 26. és 27-én Mérő János választási elnök és ennek helyettesei a főváros jó hírnevének rovására hivatalos hatalmukkal visszaéltek, pártoskodtak és a polgárságot kegyetlenül és ok nélkül zaklatták. Minthogy ezen tények köztudomásúak és nyilvánosak, minthogy úgy a polgármester úr, mint a központi választmány elnöke is tudomást szerezhetett erről és minthogy ily visszaélések esetén a fegyelmi vizsgálat hivatalból megindítandó, — kérdem a polgármester urat: Mérő János és helyettesei ellen a fegyelmi eljárás folyamatba tételére nézve megtette-e hivatalból a kezdeményező lépéseket? Halmos János polgármester úr az előterjesztett két iuterpelláczióra együttesen válaszolván, előadja, hogy a központi választmány tagjait, a mint köztudomású, a törvényhatósági bízottság közgyűlése küldi ki. A központi választmány elnöke a polgármester. A központi választmányhoz tartozik a választások alkalmával a választási elnöknek és a szavazatszedő küldöttségeknek, valamint ezek elnökeinek kiküldése. Erre nézve a törvény azt irja elő, hogy a központi választmány megválasztja a választási elnököket, a szavazatszedő küldöttségeket és azok elnökeit. Eddigelé a központi választmányban ezek nem választás útján küldettek ki, hanem, miután minden egyes kerület képviselve van a központi választmányban, mindig az volt a szokás, hogy megegyezés útján küldettek ki ugy az elnökök, mint a szavazatszedő küldöttségek, vagyis kompromittálták a központi választmány tagjait. Több kerület részéről beadványok érkeztek a központi választmányhoz. Daczára annak, hogy a központi választmány számos tagja abban a nézetben volt, hogy ezeket a beadványokat ott nem is lehet előterjeszteni, hanem azok felett egyszerűen napirendre kell térni, szóló ezeket a beadványokat nemcsak bemutatta a központi választmánynak, hanem szószerint fel is olvastatta azokat és azt a felhívást intézte a központi választmány összességéhez, hogy minden részrehajlás nélkül, teljesen pártatlanul iparkodjanak megfelelni téladatuknak és iparkodjanak az elnököket és a küldöttségeket kiküldeni. Midőn egyik-másik kerületben, nevezetesen a II. kerületben az ajánlottakra nézve eltérések mutatkoztak, a központi választmány azt az óhaját fejezte ki, hogy függesztessék fel az ülés, hogy az urak a dolgot megbeszélve, kompromisszumra lépjenek. Ez meg is történt és így jött létre megegyezés a központi választmány összes tagjai között, a mire nézve minden kerületnek képviselői tettek javaslatot, a mely javaslathoz a központi választmány hozzájárult. Tényleg ugy is történt, hogy a hol különböző pártok voltak, mind