Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1905
18.2 1905. junius 30. rendes közgyűlés folytatólagos jegyzőkönyve - 944 - Szabályrendelet a szegényügyről
190"). június 30-iki közgyűlés. 944 szám 333 IV. FEJEZET. A segélyezési eljárásról. 27. §. A kerületi elöljáróságok tartoznak illetőségére való tekintet nélkül, minden közsegélyért náluk jelentkező és munkával el nem látható egyén kérelmét jegyzőkönyvbe venni, egyéni, családi és vagyoni viszonyaira kihallgatni, a bemondott adatok valódiságát kinyomozni és a kinyomozott adatokat egy törzskönyvbe (nyilvántartó) összefoglalni. A törzskönyvbe felvett, nem budapesti illetőségűek illetőségének megállapítása iránt a tárgyalásokat azonnal meg kell indítani. 28. §. A törzskönyvbe (nyilvántartó) történt felvétel után az elöljáróság, a mennyiben szükséges 1, esetleg 3 napi étellel és hálóhelylyel való ellátásról, vizsgálat nélkül, a megtartott vizsgálat után pedig ennek eredményéhez mérten az elöljáróság, illetőleg a kerületi választmány a további közsegélyezés tekintetében intézkedik. Minden segélyezést a törzskönyvben fel kell jegyezni. A kerületi elöljáróságok feljegyezni tartoznak az egyes jótékony egyesületek által adott segélyekről szóló önkéntes bejelentéseket is. A törzskönyv a jótékony egyesületek igazolt képviselőinek és a közjótékonyság körül hivatalból foglalkozóknak mindenkor rendelkezésükre áll. 29. §. • A közsegélyre szorult gyermekeknek az árvaházakba vagy egyéb jótékony intézetekbe való elhelyezésére nézve az intézeti szabályok az irányadók. Ha gyám kirendelésének szüksége forog fenn, ez iránt az árvaszéknek azonnal jelentést kell tenni. 30. §. A havi segélyek és tartásdíjak csak egy évre engedélyezhetők, de, ha a segélyezés szüksége továbbra is fenforog, egy-egy további évre meghosszabbíthatók. 31- §• Oly egyénekkel szemben, a kiknek budapesti illetősége még megállapítva nincs, a ker. elöljáróság a közsegélyezésnek csak a legelkerülhetetlenebb módját és mértékét alkalmazza és erről a vélelmezett illetőségi községet a segélyezett iránt való további intézkedés végett értesiti, egyúttal az illetőségi tárgyalásokat megindítja. 32. §. A közsegélyre szoruló, gyógyítható betegeket, valamint az ideiglenesen munkaképtelenné vált terhes nőket rendszerint a legközelebbi kórházba, gyógyító vagy más alkalmas intézetbe kell szállítani. 33. §. A kórházakban vagy gyógyintézetekben ápolásra nem minősitett, valamint e czimen elbocsátott, gyógyíthatatlan betegeket, a nem közveszélyes elmebetegeket, ártalmatlan hülyéket, siketnémákat, vakokat, nyomorékokat vagy olyanokat, a kik magukat havi segélylyel fentartani nem képesek, illetőleg testi fogyatkozásuk miatt állandó gondviselést igényelnek, a szegényházakban, illetőleg arra alkalmas más intézetekben kell a lehetőség szerint elhelyezni. V. FEJEZET. A koldulás megakadályozásáról. 34. §. A koldulás a székesfőváros egész területén, úgy a magánházakban, mint a nyilvános helyeken és a templomoknál tilos. Ennek a tilalomnak a pontos megtartására a székesfővárosi m. kir. államrendőrség ügyel fel. 84