Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1905

8. 1905. március 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 332

1905. márczius 16-iki közgyűlés. 331—332. szám. 121 főváros tulajdonát képező, összesen 120.000 mtm. férőképessógü két favázas gabonaraktárszint az előbb hivatkozott két közgyűlési határozatban meghatározott czélra és feltételek mellett a főváros földesúri s tulajdonjogának elismeréséül 2 (két) ezüst koronának a fővárosi központi pénztárba való befizetése ellenében 1905. évi január hó 1-től számítva további egy évig, vagyis 1905. évi deczember hó 31-ig, a főváros részéről egy félévi felmondás kikötése mellett továbbra is használhassa, kiköttetvén, hogy a mennyiben a fővárosnak akár a gabonaraktárszinekre, akár az általok elfoglalt, illetve a raktárszinek czéljára átengedett 17.900 D-öl területre részben vagy egészben szüksége lesz, ugy köteles nevezett bank az előzetes félévi felmondás után a raktárszineket, illetve a területet a főváros birtokába minden kártérítés vagy egyéb követelés igénye nélkül azonnal visszabocsátani. Egyalkalommal a közgyűlés utasítja a tanácsot, hogy a kérdéses két raktárszin jövőben való bérletét hozza kapesolatba a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-Bank által az 1903. évi márczius hó 4-én 266. sz. a. kelt közgyűlési határozat alapján használt s a ferenczvárosi rendező pályaudvar mellett levő fővárosi gabonaraktárszinek bérletével, hogy mindezen raktárszinek bérlete ezentúl együttesen legyen tárgyalható. A közgyűlés utasítja a tanácsot, hogy bérlő banktól kívánja be azon szerződést vagy egyezséget, melynek alapján a szóbanforgó fővárosi gabonaraktárszineket saját közraktári vállalalától bőrraktár czéljaira bérben birja. Ugyanakkor pedig állapítsa meg a tanács, hogy ezen bérlet, illetve használat a közraktári vállalat üzleti- és díjszabályzatában megállapított díjak szerint történt-e, a mennyiben pedig a bérleti, illetve használati díjak az üzleti és díjszabályzat díjtételeinél alacsonyabbak voltak és azokkal ellenkeznek, ez nem befolyásolta-e a közraktári vállalat jövedelmezőségét oly irányban, hogy a vállalat jövedelme az 5°/

0-on alul maradt, s ez utóbb jelzett esetben van-e joga a fővárosnak a közraktári vállalat részére adott szerződésszerű évi segélyjárulékot részben, vagy egészben visszakövetelni. Mindezen kérdések vizsgálatának eredményéről a közgyűlésnek előterjesztés lesz teendő Miről a tanács további eljárás végett tárgyiraton értesíttetik. !332. Tárgyyltatott a tanács 34.003. 1905. VIII. számú előterjesztése : a X. kerületi minta (homok) szőlőtelepnek állami kezelésbe leendő átvétele tárgyában érkezett földmivelésügyi miniszteri leiratra. A közgyűlés 1904. évi deczember hó 7-én s folytatva 9-én tartott ülésében 1386. kgy. sz. a. a főváros tulajdonát képező X. kerületi minta (homok) szőlőtelep állami kezelésbe való átadása kérdésében hozott határozata értelmében azon körülménynél fogva, hogy a földmivelésügyi m. kir. miniszter úr a f. é. február hó 13-án 17.287. sz. a. kelt leiratában hajlandónak nyilatkozott az 1904. évi június hó 3-án 49.780. sz. a. kelt leiratában foglalt feltételeket a közgyűlés határozatában kifejezett irányokban módosítani, — a középitési bizottmánynak javaslatát, nemkülönben dr. Tóth László törvényhatósági bizottsági tagnak különvéleményét, úgyszintén Jencs Vilmos törvényhatósági bizottsági tagnak a szőlőtelep házikezelésben való fentartása iránt tett indítványát mellőzi és a szőlőtelepuek a földmivelésügyi miniszter idézett leiratai alapján az államkincstárral a következő feltételekkel kötendő haszonbérleti szerződés mellett állami kezelésbe leendő átadását határozza el. 1. Az állami kezelés tartama 20 (Húsz) évben állapittatik meg, azzal a kikötéssel, hogy ezen időszak letelte előtt a szerződéses viszony egyoldalúan nem bontható fel. Azonban, ha a székesfővárosnak valamely közérdekű városfejlesztési, városszabályozási, vagy más fontos közérdekű létesítmény czéljaira a szőlőtelep területének valamely kisebb részére halaszt31