Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1905

8. 1905. március 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 324

118 1905. Diárczius 16-iki közgyűlés. 323—324. szám. nek akár abban az irányban tegyen előterjesztést, hogy ez ellen tiltakozva az országgyűléshez irjon fel, akár pedig hogy a kormányhoz felirat intéztessék. Tény azonban az, hogy a gyógyszertárügy ugy, a mint azaz 1876: XIV. tcz.-ben szabályozva van, a mai viszonyoknak és igényeknek már nem felel meg és erre való tekintettel a tanács illetékes ügyosztálya ezzel a kérdéssel már hosszabb idő óta foglalkozik. Erre vonatkozólag el is készült már egy javaslat, a mely a közgyűlés elé fog kerülni és a melyben indítványok fognak tétetni, hogy mikép volnának a jövőben a gyógyszertárak kérendők, engedélyezendők stb. Erre a javaslatra okot szolgáltatott különösen az a körülmény, hogy dr. Vázsonyi Vilmos bizottsági tag úr annak idején indítványt terjesztett elő az iránt, hogy a tanács dolgozzon ki javaslatot arra nézve, vájjon nem lehet-e a gyógyszertári jogokat a községnek a maga számára kérni és a község értékesítené azokat. Erre az indítványra is figyelemmel voltak és igy a javaslat kellően tárgyalva készen van. Ez legközelebb kerül a tanács elé és a tanács utján a közgyűlés elé, a mikor a közgyűlésnek alkalma lesz a gyógyszerészeti ügy rendezésével foglalkozni és erre nézve konkrét felterjesztést intézni a kormányhoz. Kéri válaszának tudomásul vételét. A közgyűlés polgármester úr válaszát tudomásul veszi. !324. Halmos János polgármester úr dr. Wilheim Adolf bizottsági tag urnák a balparti kórházak épületfentartási munkálatainak elvégzése ügyében előterjesztett interpellácziójára a következő választ adja : Az összes balparti kórházak tatarozására a legutolsó években 80—84.000 K van felvéve, tehát nem 100,000 K, a mint azt az interpelláló mondotta. Ebből azonban az állandó fentartási és gondozási munkálatok összege kitesz 38.366 K-t, a mely munkálatoknak összege ezen tatarozási munkálatok összegéből mindenekelőtt levonandó. Ezen munkálatok 16 csoportra oszlanak, a mely csoportokat, nemkülönben a munkák keresztülvitelének módját részletesen ismerteti. A fenmaradó 45—46.000 K-t teszik ki azok a munkálatok, a melyek évenként egyszer a tatarozás és a helyreállítás munkáira fordíttatnak. Ezek a munkálatok 21 csoportra oszlanak, a mely csoportok közül a legnagyobb kitesz 9000 K-t, a többi — egy-kettő kivételével — 1000 koronán aluli összeget tesz ki. Tehát csak 200—300—400-600 K-t. 1888-ig az az eljárás volt szokásban, hogy a kórházak ezen tatarozási munkálatokra előirányzott összegekből csak kivülről-belülről meszeitettek. Akkor a felvételeket és az átvételeket a mérnöki hivatalnak kiküldött közegei teljesítették. 1888-ban először tért át a kórházi bizottság arra a rendszerre, hogy a munkálatok a mérnöki hivatal és a gondnokság által összeállittatnak, a mérnöki hivatalnak szakközegei azokat felülvizsgálják, a felméréseket eszközlik, azonkívül rövidebb vagy szükebbkörü elárás mellett a munkálatok pauschaliter kiadatnak, még pedig akként, hogy a kórházi gondnokságok részére előlegek adatnak, a mely előlegekből a vállalkozók, mihelyest a munkát teljesítették,'a díjazást azonnal meg is kapják. Ennek az eljárásnak eredménye az volt, hogy mindjárt az első évben körülbelül felével olcsóbban csinálták meg a munkálatokat, mint az előző években. Akkor a tanács határozatikig kimondotta, hogy ez az eljárás a kórházak tatarozási munkálatainál alkalmazásba veendő és azon időtől fogva a kórházak tatarozása ilyképen történik. Azonban nem 3 vagy 4 vállalkozó hivatik fel a pályázatra, mert pl. a kőművesmunkálatokra 8, a mázoló-munkálatokra 9 pályázó szólittatott fel és az összes kórházaknál 157 vállalkozót szólítottak fel ajánlattételre, sőt minden egyes esetben, a midőn valamely vállalkozó kínálkozott, hogy ő is óhajtana résztvenni, ajánlatát nagyon szívesen vették. Ennek a rövidebb és gyors eljárásnak köszönhető, hogy a kórházak