Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1904

6. 1904. február 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 234 - 235 - 236

92 1904. február 24-iki közgyűlés. 233—236. szám. Szóló is úgy érezvén, hogy ez által a budai közönségnek igen jelentékeny része érintetik, azonnal felterjesztést intézett a pénzügyminiszter úrhoz, melyben kifejtve a tárgyat, kérte, hogy a pénzügy* miniszter úr hivatalosan értesítse: vájjon mi az indító oka a hidfelügyelőség ezen, a közönséget igen hátrányosan érintő intézkedésének? Mihelyt a válasz megérkezik, a tanács útján azonnal előterjesztés tétetik a közgyűléshez, hogy a mennyiben a hidfelügyelőség intézkedése fentartatnék, a közgyűlés erélyes hangon felterjesztést intézzen a miniszter úrhoz a rendelet visszavonása iránt. Kéri ezen válaszának tudomásul vételét. A választ úgy interpelláló bizottsági tag úr, mint a közgyűlés tudomásul veszi. !234. Főpolgármester úr bejelenti, hogy Sümegi Vilmos bizottsági tag úr az ügyrendben megállapított határidőn belül egy indítványt nyújtott be, melyet sürgősségénél fogva nyomban tárgyalni kér. Tudomásul vétetik. !235. Olvastatott Sümegi Vilmos bizottsági tag úrnak a Csik-árok egy részének rendezése iránt beadott indítványa. A közgyűlés az ügyrend 10. §-a értelmében elhatározza, hogy jelen indítványt, annak sürgősségére való tekintettel nyomban kívánja tárgyalni. Ezután a közgyűlés az indítványt érdemleges tárgyalás alá veszi s azt egyhangúlag határozattá emelvén, kimondja, hogy a Csík-árok nak azon része, mely a Béke-utczától a vasúti töltésig és a szent László-utcza körül évente kiárad, amennyiben a költségvetés keretében a szükséges fedezet rendelkezésre áll: azonnal rendeztessék és e végből tárgyiratot a tanácsnak kiadja. !236. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 244.612 1903—

VI. számú előterjesztése: a községi örökösödési adó, illetve vagyonátru- • házási illeték ügyében. A közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak, valamint a tanácsnak a községi önálló örökösödési adó, illetőleg a községi vagyonátruházási illetékpótlék tárgyában tett előterjesztését elfogadja, s ehhez képest elhatározza, hogy a még régebbi időben nyert jogánál fogva a kincstári illetékektől teljesen függetlenül szedhető átiratási díjának önálló jellegéről hajlandó lemondani, de csak azon esetben, ha illetékszedési jogosultsága megadatik a főváros területén levő mindennemű vagyon átruházására, a mely átruházások után kincstári illetékek is szedetnek. Mielőtt azonban a közgyűlés az ezen alapon szedendő községi vagyonátruházási illetékpótlékokra vonatkozó szabályrendeletet megalkotná, az előterjesztésben foglaltaknak kifejtésével a községi vagyonátruházási illetékpótléknak a főváros területén levő mindennemű vagyon átruházására való kiterjesztésének engedélyezése, valamint az illetékpótlékoknak a kincstár részéről való kezelése iránt a nagyméltóságú pénzügyminiszter és belügyminiszter urakhoz felterjesztést intéz, a melyekben egyúttal kéri a bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és törvényesített szabályok némely határozatának módosításáról alkotott 1887: XLV t,-czikk megfelelő kiegészítését oly irányban, hogy a főváros belterületén levő beépítetlen, vagy csak részben beépített értékes telkek, melyek a hivatkozott törvényczikk hiányossága folytán szintén csak az adóalapon kiszámított kis értékösszegek, vagy ezek hiányában a felek részéről bevallott becsértékek alapul vétele mellett rovatnak meg a kincstári illetékkel, — a valódi értékük után vonathassanak illeték alá. Egyben elfogadva dr. Baracs Marczell bizottsági tag úrnak indítványát, — a közgyűlés már most kimondja, hogy a szóban forgó illeték rendezésének keretében kívánja a kis hagyatékok illetékmentességét, az örökösödési illetékpótléknak progresszív rendszer szerint