Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1904

24. 1904. november 9. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1320 - 1321

1904. november 9-iki közgyűlés. 1321. szám. 467 útnak a fasorral szemközti oldalán halad a 6056. uj hrsz. telekig és balra fordulva az 5990. hrsz., jelenleg Balogh Lóránt építész tulajdonát képező telek mentén a kerítés mellett a telek végéig vezet. 3. A secundar vezeték harmadik elágazása a Szemlőhegy-utczában a 6068. uj hrsz. telek sarkán (Kéler Napóleon villája) indul ki a primár vezetékből és a nevezett utcza páros számú (bal) oldalán megy a 6043/1. 2. uj hrsz. telek végéig, a hol jobbra fordulva a dűlő ut baloldalán a (J^ 6031.) uj hrsz. telek sarkáig, innen bal kanyarulattal az emiitett telek oldalán a SíL ^ uj hrsz. telekig és itt jobbra fordulva, ennek mentén szorosan a kerítés mellett a 6117/4. uj hrsz. telekig, honnan megint jobb fordulattal a ~ és ^ hrsz. telek mentén vonul el, (a kerítés mellett a gyalogút érintése nélkül), a melynek sarkánál balra bekanyarodik és a Kavics-utczába vezető dülő-utra tér; e dülő-uton az árok és gyalog-ösvény szélén egészen a Kavics-utczáig terjed. 4. A negyedik elágazás a Pusztaszeri-utról van, a hol egyrészt a páros számú oldalon az ^~ uj hrsz. telekig, másrészt a páratlan számú oldalon az ~j uj hrsz. telekig megy. 5. Az ötödik elágazás a Cserje-utczából indul ki a nagyfeszültségű vezetékből és a 6047. és (^ és 6046.) hrsz. telkek tulajdonosainak engedelmével a telkeken át az (5996. ^-) hrsz. telek végéig terjed. Az ily módon megállapított iránynyom pontos betartása mellett a vezeték a következő feltételek mellett létesíthető: 1. Az áramvezető huzalok csak annyira feszithetők meg, hogy minus 25 fok Celsius hőmérséklet mellett és abszolút szilárdságuk legfeljebb Vs-éig legyenek igénybe véve. 2. A huzaloknak oly minőségüeknek és méretűeknek kell lenniök, hogy az áramokozta felmelegedésük legnagyobb megterheltetés esetén is a külső hőmérséklet fölé 50 Celsius fokkal ne emelkedjék. 3. A huzaloknak oly minőségüeknek és méretűeknek kell lenniök, hogy szakitási szilárdságuk 400 kgr.-nál kisebb ne legyen és 5'%-nél vékonyabb huzal nem alkalmazható. 4. A huzalok az egyes támasztó pontokon akképen erősítendők meg, hogy azokról még viharos időben se eshessenek le. 5. Ut, utcza és térkeresztezéseknél támasztó szerkezetek lehetőleg sűrűn alkalmazandók, ily keresztezéseknél mindenütt jól földelt dróthálók feszitendők ki. 6. A támasztó oszlopok ugy méretezendők, hogy törés ellen fánál 10-szeres, vas felhasználásánál 5-szörös biztonságot nyújtsanak. A méretezésnél négyszögméterenként 150 kgrm. maximális szélnyomás veendő alapul. 7. A támasztó oszlopok egymástól mért legnagyobb távolsága a 35 mt. meg nem haladhatja és a huzalok akként alkalmazandók, hogy a legalsó huzal legmélyebb pontja legalább 6V2 méter magasságban legyen az úttest legmagasabb pontja felett. 8. A felsővezeték huzaljai csakis oszlopokon vezethetők; háztetőkön, vagy a házak homlokzatain huzalokat megerősíteni nem szabad. 9. A huzalok, valamint a készülékek ugy alkalmazandók, hogy azokhoz külön e czélra szolgáló segédeszközök nélkül hozzáférni ne lehessen. 10. A vezetéken minden fölágazásnál, valamint elágazás nélküli szakaszokban legalább minden 1-5 km. hosszúságban egy kikapcsoló alkalmazandó. 11. Huzalkeresztezéseknél a nagyfeszültségű áramvezetéknek rendszerint a kis feszültségű vezető felett kell feküdnie, azonkívül tartozik az engedélyes társulat a nagyfeszültségű áramvezető drótot két tartó közötti teljes hosszúságban mindenkor megfelelő jól földelt