Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1904
20. 1904. szeptember 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1109
398 1904. szeptember 28-iki közgyűlés. 1109. szám. 25. §. A főváros területén levő vendéglők a nap és az éjjel minden szakában nyitva tarthatók. 26. §. Jogában áll a m. kir. államrendőrségnek oly vendéglőknél, melyek közbiztonsági vagy közerkölcsiségi szempontból alapos kifogás, alá esnek, vagy a melyekben a vendégek vagy az üzlettulajdonos tiltott és hazárdjátékok üzésén éretnek, a székesfőváros tanácsának előzetes hozzájárulásával és három hónál nem hosszabb időre zárórát megállapítani, mely azonban éjjeli 11 óra előtt nem kezdődhetik. Ez ügyben hozott határozatát tartozik a m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatala a székesfőváros tanácsával közölni. Oly vendéglőknél ellenben, melyeknek nyitvatartása nagyobb utczai mozgalmak esetén a közbiztonságot vagy közrendet veszélyeztethetné, jogában áll a m. kir. államrendőrség főkapitányi hivatalának saját hatáskörében azonnal is intézkedni s a fenforgó szükség mérvéhez képes tetszésszerinti zárórát megállapítani. Ezen rendelkezés azonban csak ideiglenes jellegű és^ csak addig tarthat, a míg a közbiztonság vagy közrend veszélyeztetése fenforog. 27. §. A székesfőváros területén levő vendéglőkben kizárólag rézfuvóhangszerekből és dobból álló zenekarral való zenélés éjjeli 10 órától kezdve az éjjelen át egyáltalában tilos. Ezen üzlethelyiségekben vegyes zenekarral való zenélés éjjeli 11 óráig van. megengedve, de csakis olykép,"hogy a rézfuvóhangszereken és dobokon játszó zenészek száma az összes zenészek számának egyharmadát meg nem haladhatja. Éjjeli 11 órától éjjeli 1 óráig ezen üzletekben csakis vonós és fafuvóhangszerekből álló zenekarral szabad játszani. Éjjeli 1 órán túl mindennemű zenélés szigorúan tilos. 28. §. A zenélési záróra éjfélutáni 3 órában állapittatik meg: ű) búcsúk vasárnapján azon kerületre nézve, melyben a búcsú van, valamint a kerület határát képező utczák túlsó oldalára nézve, b) utolsó farsang keddjén és Szilveszter estéjén a székesfőváros egész területére nézv£. 29. §. Vendéglőkben, melyek kórházaktól 100 méteren belül fekszenek, mindennemű zenélés szigorúan tilos. Kivételt képeznek azonban a fennálló természetes gyógyfürdők, a hol az eddigi zene ezentúl is meg van engedve. C) Kávéházak. 30. §. Jelen szabályrendelet előző fejezetének 17. és 19—29. §§-ai, a kávéházakra nézve is mindenben irányadók és kötelezők. 31. §. Kávéháznak csupán az az üzlet tekintetik: a) mely utczai földfeletti helyiségben gyakoroltatik és a mely helyiségnek a vendégek befogadására szolgáló része a mellékhelyiségek (anyagkamra, konyha, illemhely stb.) nélkül legalább 150 •-méter alapterülettel és 4 méternyi magassággal bir s jól szellőztethető, — megjegyeztetvén, hogy a 4 méternyi magasságra vonatkozó kikötés csakis az újonnan építendő házakban berendezni szándékolt kávéházakra vonatkozik; b) a melyben legalább két 2 méteres vagy ennél hosszabb tekeasztal folytonosan a közönség rendelkezésére áll, kivéve a kültelken és szállodákban levő kávéházakat, melyekben egy ily nagyságú tekeasztal is tartható. 32. §. Kávéházakban csakis a következő étel és italnemüek szolgáltathatók ki, és pedig: kávé, thea, csaja, csokoládé, tej, aludttej, tejfel, tejszín, jegeskávé, fagylalt, limonádé, gazeuse, szörp, szikviz, ásványvíz, továbbá az elősorolt czikkekkel