Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1904

17. 1904. július 6. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 961

344 1904. július 6-iki közgyűlés. 960—961. szám. megszereztessék, mely összeg a kisajátítási alapnak a 100 millió koronás kölcsönből kamat nélkül adandó előleggel fedezendő. Ezen határozat jóváhagyás végett felterjesztetik a m. kir. belügyminiszter úrhoz. !961. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 113.946/1904—eln. számú előterjesztése: az adószámviteli hivatali számtanácsosoknak két fizetési fokozatba való beosztása ügyében. Figyelemmel az adószámviteli számtanácsosok kérvényében előadott méltánylást érdemlő indokokra és különösen arra, hogy a számvevőségi és adószámviteli személyzet részére az 1883 : I. törvényczikkben megállapított ugyazon elméleti képzettség mellett az adószámviteli hivatalok szervezetében az adószámviteli személyzet részére a kerületi számvevőségek ügykörére is kiterjedő gyakorlati szakvizsga letétele van előírva, a mi által az adószámvíteli számtanácsosok elméleti képzettsége a számvevőségi számtanácsosok elméleti képzettségénél magasabbnak tekintendő, — figyelemmel továbbá arra, hogy a míg ezelőtt az adószámviteli hivatalok kizárólag csakis adószámviteli teendőket végeztek, ujabb szervezetük és különösen a tanácsi adóügyosztály megszüntetése folytán, az adóügyek nagy részének a kerületi elöljáróságok hatáskörébe történt utalása óta az adóügyek elintézését és az ezzel járó fontosabb teendőket, az adóbehajtási osztályok megszüntetése következtében pedig az összes behajtási teendőket is végzik és az adószámviteli osztályok ezen halmozott és nagyfontosságú teendőinek pontos végrehajtását és helyes elintézését az adószámviteli számtanácsosok vezetik, s ugy ezen, mint a kerületi elöljáróságok mellé beosztott számvevőségek hivatalos működéséért a felelősség ő reájuk nehezedik, szóval miután mindazon indokok, a melyeknek alapján a közgyűlés az általános fizetésrendezés alkalmával alkotott szabályrendelet keretében a számvevőségi számtanácsosok részére két fizetési fokozatot állapított meg, általában az adószámviteli számtanácsosokkal szemben is fennállanak, e mellett azonban utóbbiak javára a fentebb említett különleges méltányossági szempontok is figyelembe veendők ; a közgyűlés a tanács és a jogügyi bizottmány javaslata alapján az adószámviteli osztályokhoz szervezett tiz, egyenkint évi 3600 K fizetés és évi 1000 K lakpénzzel javadalmazott számtanácsosi állás közül 1904. évi január hó 1-én kezdődő hatálylyal öt állást a számvevőségi I. oszt számtanácsosi állásokkal egybekötött illetményekkel egyenlő, vagyis évi 4400 K, azaz Négyezernégyszáz korona, fizetéssel és évi 1200 K, azaz Egyezerkettőszáz korona lakáspénzzel adószámviteli I. oszt. számtanácsosi állássá szervez át, megjegyezvén, hogy az érintetlenül maradt öt állás az adószámviteli II. oszt. számtanácsosi állásokat fogja képezni. Az előterjesztett indokok figyelembe vétele mellett az adószámviteli hivatali főnöki állás illetménye arányosítandó lévén, a közgyűlés ugyancsak a tanács és a jogügyi bizottmány javaslata alapján az adószámviteli hivatali főnök illetményét ugyancsak 1904. évi január hó 1-én kezdődő hatálylyal évi 4800, azaz Négyezernyolczszáz korona fizetésben és évi 1600 K, azaz Egyezerhatszáz korona lakpénzben állapítja meg. Egyidejűleg kimondja a közgyűlés, hogy az öt adószámviteli Ioszt. számtanácsosi állás az 1902. évi 305. sz. közgyűlési határozatban foglalt elvek szerint, vagyis választás mellőzésével, rangidősbség szerint lesz betöltendő, kimondja továbbá, hogy a jövőben megüresedő adószámviteli I. oszt. számtanácsosi állások ugyanezen elvek szerint lesznek betöltendők. A közgyűlés a pénzügyi bizottmány javaslata alapján az adószámviteli számtanácsosok és az adószámviteli hivatali főnök ezen fizetésrendezéséből származó s már a folyó évben jelentkező 3600, azaz Háromezerhatszáz korona többletkiadást, a mely a községi alap