Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1904

17. 1904. július 6. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 919

1904 július 6-iki közgyűlés. 919. szám. 881 A 16—22. tételszámok alatt fel nem sorolt egyéb futószerkezetek tisztításáért fizetendő díj egyezség tárgyát képezi. Éjjeli munkáért (esteli 7 órától reggeli 5 óráig)a díjszabás tételeinek felével több fizetendő. Ha a háztulajdonos a kéményseprési díjat nem átalányösszegben akarja fizetni, úgy minden seprésért a szabályrendeletileg megállapított díj Via része fizetendő. A háztulajdonos a számla kifizetését megtagadhatja, ha a kémények száma, osztálya és szerkezete a számlában világosan kitüntetve nincsen. A kémények végében alkalmazott koromgyüjtőket köteles a kéményseprő évente kétszer, mindenkor a sorseprés alkalmával, minden díj felszámítása nélkül kitisztítani; — a kitisztított koromsöpredék eltávolítása és kihordása a lakók kötelességét képezi. 15. §. A dohányzás munkaközben úgy a kéményseprő-mesternek, mint segédeinek tilos. Minden munkában levő kéményseprő-segéd a mestere munkakerületének megfelelő számot deréköve csatján viselni köteles. 16. §. Minden használatban lévő kémény havonkint legalább egyszer, ott azonban, hol a napnak nagy részén és gyakran éjjel is tüzelnek, minden 14, illetőleg 8 napban, nagyobb tüzelést igénylő műhelyben a foglalkozáshoz képest többször is tisztítandó. Az iskolák, óvodák, hivatalok, laktanyák és kórházak kéményei 14 naponkint, a kórházak konyhakéményei 8 naponkint, a vendéglők, kávéházak, sütők, czukrászok és hentesek hengerkéményei 8, mászható kéményei 14 naponkint tisztitandók. A söprés szükségére és mérvére nézve felmerült vitás esetekben az illetékes kerületi elöljáróság dönt. 17. §. A kémények rendesen nappal tisztítandók; a tűzbiztonság követelte szükség esetén azonban — a házfelügyelőnél történt bejelentés mellett — a tisztítás éjjel is teljesíthető. A háztulajdonosnak, illetve annak, ki a ház kezelésével meg van bizva, kötelessége gondoskodni arról, hogy: 1. minden padláson a háztetőre kijáró nyilasnál czélszerü, könnyen hozzáférhető és elegendő erős létra legyen; 2. a világító udvarok kéménytisztító járdával legyenek körülvéve, vagy mindkét oldalon korlátokkal ellátott vastraverzekkel áthidalva; 3. a lakásokban a tűzhelyek és kályhák eltávolítása után a csőlyukak érczfedőkkel elzárassanak, a végleg használaton kivül helyezett csőlyukak pedig befalaztassanak. Viszont a lakóknak kötelessége arról gondoskodni, hogy: 1. a mászható kémények üregei raktárul ne szolgáljanak s azokba papir, rongy, szalma s egyéb hulladék fel ne haímoztassék; 2. a kéménybe torkoló lyukak (u. n. stucznik) rendesen tisztíttassanak; 3. a koromgyűjtők könnyen hozzáférhetők legyenek. A háztulajdonos vagy az, ki a ház kezelésével meg van bizva, a házfelügyelő útján ellenőrizteti azt, hogy a lakók a fentebbi kötelességeiknek megfelelnek-e? 18. §. A kéményseprő köteles a munkakerületéhez tartozó házakról és azok kéményeiről rendes jegyzéket vezetni, a 16. §-ban meghatározott időszakban a tisztítást teljesíteni s amennyiben ebben a házbeliek által gátoltatnék, erről az iparhatóságnál jelentést tenni. 19. §. A kéményseprő tartozik a kéményseprés alkalmával meggyőződést szerezni arról, hogy az illető épületben s különösen a kémények közelében a tűzveszély ellen megtétettek-e a kellő óvintézkedések? A kéményseprő az e részben tapasztaltakra s a tűzrendőri szabályokkal ellenkező dolgokra a háztulajdonost vagy azt, ki a ház kezelésével meg van bizva, figyelmeztetni és szükség esetén a kerületi elöljáróságnál haladéktalanul jelentést is tenni tartozik. A kéményseprő fel van jogosítva arra, hogy a munkakerületében épülő házak kéményeinek építését ellenőrizze és amennyiben azok az építésügyi szabályzat