Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1904

13.2 1904. május 19. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 674

1904. május 19-iki közgyűlés. 673—674. szám. 24.J nem egyezés esetén a főváros hatóságának utasítása szerint kell a munkát végrehajtani. 22. A kiépített vezetékhálózat üzembevétele előtt köteles a vállalkozó annak használatba vételére az engedélyt a székesfővárosi mérnöki hivatalnál Írásban kikérni, a mely a berendezést felülvizs­gálva, a használati engedélyt kiadja. 23. A vállalkozó köteles az egész vezetéket oly állapotban létesiteni és fentartani, hogy az a tüz- és közbiztonság szempontjá­ból teljesen kifogástalan legyen és az e téren mutatkozó haladással lépést tartva, tökéletesíteni; köteles magát az ez irányban hozandó szabályrendeleteknek minden tekintetben alávetni. 24. A vezeték karbantartása érdekében köteles a vállalkozó évenkint legalább egyszer a vezeték minden részét (tartók, huzalok, biztonsági berendezések stb.) alapos felülvizsgálat alá venni, azon­kívül legalább negyedévenkint az egész hálózatot bejárni és ezekről a vizsgálatokról rendes könyvet vezetni. 25. A vállalat által a felsővezetéken szolgáltatott áram után előirt jövedelemben a székesfőváros közönsége a vállalattal kötött szerződés 29. §-a értelmében részesedik s ugyanazon szakasz irány­adó az urijog elismerése czimén fizetendő díjakra nézve is. 26. A jelen konkrét esetben megadott engedélynek általános hatálya nincsen. 27. Minthogy a Labancz-uttól a Kuruczlesi-utig építendő magas­feszültségű vezeték két pár távbeszélő huzalt keresztez, az ezen keresztezés kikerülése végett a távbeszélő hálózatnak a Budakeszi­uton haladó vonalában a Labancz-ut mentén kiágazás építendő, a melyből kiágazólag az említett két pár vezeték elágazandó; ezen átalakítást a távbeszélőhálózat a vállalat megkeresésére és annak költségére fogja elkészíteni. 28. A felsővezeték létesítésénél szükséges galyozásokat a vállal­kozó csak a székesfőváros főkertészének utasításai szerint eszközöl­heti ; a galyazás költségei a vállalkozót terhelik. 29. A jelen engedélyben külön fel nem említett kérdésekre nézve a vállalkozóval kötött és az 1893. évi szeptember hó 14-én hozott 37.883. sz. tan. határozattal jóváhagyott, jelenleg is érvény­ben levő szerződés rendelkezései irányadók. A tanács indokolt javaslatához képest megengedi továbbá a közgyűlés, hogy engedélyes a munkálatot a kereskedelemügyi miniszter ur jóváhagyásának reményében azonnal megkezdhesse oly kikötéssel azonban, hogy a mennyiben a kereskedelemügyi miniszter ur a terven módosítást rendelne, azt engedélyes minden kártérítési igény nélkül saját költségen foganatosítani, — a mennyiben pedig a miniszter úr a vezetéket egyáltalán nem engedélyezné, azt saját költségén, minden kártérítési igény nélkül eltávolítani és az előbbi állapotot visszaállítani tartozik. A tervek és iratok az 1888 : XXXI. t.-cz. 14. §-a értelmében a kereskedelemügyi miniszter úrhoz egyidejűleg felterjesztetnek. Erről a közgyűlés a tanácsot folyamodó értesítése végett jegyző­könyvi kivonaton értesiti, a kereskedelemügyi miniszter úrhoz pedig felterjesztést intéz. !674. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 88.239/1904—11. számú előterjesztése: az I. ker. Fürj-utcza építési költségének fede­zete iránt. A közgyűlés a középitési bizottmánynak a tanács által pártolt javaslata alapján elrendeli, hogy az I. ker. Fürj-utcza az elfogadott tervnek megfelelően rendeztessék és az ezen munkálatokhoz szük­séges 18.951 K 25 f, azaz Tizennyolczezerkilenczszázötvenegy korona 25 f, költséget a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak a tanács által pártolt javaslata alapján a községi alap XXXV. fej. (Bel- és kültelki utak építése) alatt történő elszámolás mellett a kiad. CXVII.

Next

/
Thumbnails
Contents