Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1904

7. 1904. március 9. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 304 - 305 - 306 - 307

1904. márczius 9-iki közgyűlés. 303—307. szám. 115 Miről a tanács a további intézkedések megtétele végett az öszszes iratok kiadásával értesíttetik. !304. Tárgyaltatott a tanács 20.291/1904—

VI. számú előterjesztése: özv. Bérezi Mórné felebbezésére, átiratási és engedelmi-díj ügyben hozott tanácsi határozat ellen. A közgyűlés özv. Bérezi Mórnénak a terhére az 1903. évi 1231. kszb. sz. a. előirt 299 K 70 f, 1%-os fővárosi átiratási .és engedelmi díj törlése, illetőleg leszállítása iránt előterjesztett kérelmét elutasító, 1903. évi deczember hó 30-án 177.438. sz. a. kelt tanácsi határozat ellen benyújtott felebbezését tárgyalás alá vévén, azt elutasítja s a neheztelt tanácsi határozatot indokainál fogva II. fokulag ezennel helybenhagyja. Miről a további intézkedések megtétele végett a tanács az öszszes iratok kiadásával értesíttetik. !305. Tárgyaltatott a tanács 232.825/1903—

VI. számú előterjesztése: özv. dr. Murányi Árminné felebbezésére, átiratási és engedelmi-díj ügyben hozott tanácsi határozat ellen. A közgyűlés özv. Murányi Árminné, szül. Scherer Szidóniának a terhére az 1903. évi 1698. kszb. sz. a. előirt 1040 K 83 f„ l°/

0-os fővárosi átiratási és engedelmi-díj felének törlése iránt előterjesztett kérelmét elutasító, 1903. évi október hó 30-án 213.468. sz. a. kelt tanácsi határozat ellen beadott felebbezését tárgyalás alá vévén, azt elutasítja s a neheztelt tanácsi határozatot érdemben II. fokulag ezennel helybenhagyja. A városi átiratási és engedelmi-díj ugyanis az állami illeték járulékának nem tekinthető. Az ezzel ellenkező feltevés minden törvényes alapot nélkülöz, mert a díj Pest szab. kir. városnak, mint a székesfőváros jogelődjének 1783. óta, az akkor fennállott m. kir. helytartótanács intézménynyel, tehát alkotmányos úton nyert állandó jövedelmi forrása, mely ennélfogva még az állami vagyonátruházási illeték létrejötte előtti időből származik. A törvényhatóság e jogát azóta a díjszedés mértékét és a behajtási eljárást időközönkint változtató szabályok értelmében szakadatlanul gyakorolta s ezek alapján jár el a mai napig is, sőt a díjszedés jogosultsága a főváros egyesítése óta a főváros egész területére kiterjesztetett s azóta a főváros évi költségelőirányzataiban évenként kormányhatósági jóváhagyást is nyer. Ezek szerint a főváros az átiratási és engedelmi-díj szedését törvényes alapon tekinti önnállő jövedelmi forrásnak, minélfogva a felebbezésnek hely adható nem volt. Miről a további intézkedések megtétele végett a tanács az öszszes iratok kiadásával értesíttetik. !306. Tárgyaltatott a tanács 229.240/1903—

VI. számú előterjesztése: özv. Pitzek Károlyné felebbezésére, átiratási és engedelmidíj ügyben hozott tanácsi határozat ellen. A közgyűlés özv. Pitzek Károlynénak a terhére az 1903. évi 1489. kszb. sz. a. előirt 613 korona 21 fillér l°/o fővárosi átiratási és engedelmi-díj felének leszállítása iránt előterjesztett kérelmét elutasító, 1903. évi október hó 26-án 167.851. sz. a. kelt tanácsi határozat ellen benyújtott felebbezését tárgyalás alá vévén, azt elutasítja s a neheztelt tanácsi határozatot indokainál fogva II fokulag ezennel helybenhagyja. Miről a további intézkedések megtétele végett a tanács az öszszes iratok kiadásával értesíttetik. !307. Tárgyaltatott a tanács 30.754/1904—1. számú előterjesztése: a VIII. kerületi Mária-utcza 40. sz. alatt levő kéjnőtelep ügyében érkezett belügyminiszteri leiratra. A tanács indokolt előterjesztése alapján a közgyűlés elhatározza, hogy a m. kir. belügyminiszter úrnak folyó évi február hó 2-án 31.012/1903— III. b. sz. leiratára, a VIII. ker. Mária-utcza 40. sz. házban