Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1903

5. 1903. február 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 205 - 206

1903. február 18-jki közgyűlés. 204—200. szám. 89 ezt a névsort az elnöknek, hogy győződjék meg a valóságról és járjon el a szabály szerint. Végre is nemcsak a felebbezés a módja ennek a korrektúrának, hanem van bizonyos politikai honetség, tartozunk megtartani az ügyrendet és azért ehhez azt a kérést is kapcsolja, hogy az elnök jövőben szólitsa fel az illetőket erélyesen a szavazástól való tartózkodásra, hogy lehetőleg megakadályoztassék az, a mi a legutóbb történt, hogy 51 szavazat közül hat érdekelt fél is leadta szavazatát, a kinek pedig nem lett volna joga szavazni. Márkus József elnöklő főpolgármester űr az ügyrendhez történt ezen felszólalás folytán kijelenti, hogy az érvényben levő ügyrend 27. §-a megállapítja, miszerint azon bizottsági tagok, a kik akármiféle minőségben, úgyis mint részvényesek, érdekelve vannak, a határozathozatalban nem vehetnek részt. Ha a múlt rendkívüli közgyűlésen a konverzió tárgyalása alkalmával a szavazásban résztvettek olyan bizottsági tagok is, a kik akár egyik, akár másik pénzintézetnek részvényesei, ezt nagyon helytelenül tették és ügyrendellenesen jártak el. Azonban azt kívánni, hogy az elnök akármelyik bizottsági tagot szavazati jogának gyakorlásánál kérdőre vonja, vájjon részvényes-e, vagy nem, joggal nem lehet, ilyen elnöki eljárás ellen bizonyára maga a felszólaló bizottsági tag űr is tiltakoznék. Az ügyrendet ismerni kell minden bizottsági tagnak, épugy mint az elnöknek. Ha szavazás közben felszólalás történik egyik vagy másik bizottsági tag érdekeltsége tekintetében, vau módja az illetőhöz kérdést intézni és esetleg őt a szavazás jogától megfosztani, azonban utólagos czenzurát a beadott szavazat fölött nem gyakorolhat. Azt nem tudja, hogy kik részvényesek, de nincs is módjában tudni. Ismétli azon előbbi kijelentését, hogy ha voltak a szavazók között részvényesek, nagyon helytelenül tették, hogy ha szavaztak. De ezen bizottsági tagokkal szemben nem konstatálja, vájjon részvényesek-e, vagy sem, mert felszólaló bizottsági tag úrnak egyoldalú állitása még nem bizonyíték. Tessék felebbezésében, a melyet úgyis beadott, és a melyet még pótolhat, sérelmeit e részben is felsorolni, esetleg meg lehet a dolgot majd vizsgálni. Mint elnök azonban máskép nem járhatott el, mint a hogy eljárt. !205. Főpolgármester felhívja a IX. kerületi városbírói álláisra megválasztott Gráf József urat, hogy az 1893. évi XXXIII. t.-czkk 23. §-ában előirt esküt letenni szíveskedjék. Elnöklő főpolgármester űr ezen felhívása folytán a f. é. februárhó 4-én tartott rendes közgyűlésen a IX. kerületi városbírói állásra megválasztott Gráf József űr a közgyűlés szine előtt megjelenvén, az 1893 : XXXIII. t.-cz. 23. §-ában előirt esküt leteszi, minek megtörténte után elnök űr részéről meleg szavakban üdvözöltetett. Erről a tanács (elnöki ü. o.) és Gráf József IX. kerületi városbíró jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !206. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 23.321 1903 -VIII. számú előterjesztése: a javadalmi bérlet ujabb értékesítése kérdésében. A tanácsnak a pénzügyi és gazdasági bizottmány által is pártolt előterjesztésére elhatározza a közgyűlés, hogy az állás- és helyilletékek, a kikötő- és rakodóhely-díjak, valamint a Dunán vizi járműveken hozott árúk utáni városi vám szedésének joga nyilvános árverés útján s az érvényében meghosszabbitandó eddigi javadalmi III. díjjegyzék alapján 1908. évi április hó 1-től kezdődő egy évre újból bérbeadassék. Egyalkalommal jóváhagyólag tudomásul veszi a közgyűlés, hogy a kérdéses bérlet jelzett értékesítése iránt a tanács időközben máris intézkedett. Felhivatik tehát a tanács, hogy a megtartandó bérleti árverés eredményéről annak idején tegyen jelentést. •j:'.