Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1903

30. 1903. december 30. rendkívüli, utolsó közgyűlés jegyzőkönyve - 1553 - 1554

576 1903. deczember 30-iki közgyűlés!. 1552—1554. szám. jául ezen összegeknek a kisajátítást szenvedők részére történt kifizetésének napját, azaz 1897. évi november hó 2-át kellett megállapítani, a megfelebbezett határozat rendelkezésével egyezően, mert a kisajátítási önköltségi ár megtérítésére vonatkozólag 1896. évi november hó 5-én a felebbező által kiállított nyilatkozat szerint felebbező a kártalanítási ár járulékainak megfizetésére magát kifejezetten kötelezte, — önköltségi ár, illetve kártalanítási ár járulékai alatt pedig azon időközi kamatok is értendők, melyek a kártalanítási összegek elmaradt hasznát teszik ki. Arra való tekintettel, hogy ezen a fizetésre való felhívásban kitűzött határidő lejártáigfizetendő kamatok az elmaradt haszonnal egyértelműek, a közgyűlés a tőke általános jövedelmezőségének megfelelően csak 4%-oskamatmegtérités követelését határozta el ezen időre. Ezen határidőtől kezdve azonban a felebbező mint késedelmes fizető a törvényes kamat megfizetésére köteles. Hogy a teljesítési határidő a felebbezett határzozatban helyesen állapíttatott meg, s hogy ekként a székesfővárost a beváltásra való felhívás körül késedelem nem terheli, igazolást nyert a felebbező ellenkező állításával szemben abban, hogy a fenthivatkozott kötelező nyilatkozatban a beváltási kötelezettség esedékességének időpontjául az általános városszabályozási terv keresztülvitele mondatott ki, a mi a székesfővárosi hatóságra nézve a szóban forgó ingatlanok szabályozása végleges megállapítása után, székesfővárosi tanácsnál 1902. évi márczius hő 24-én igtatott 671/902. székesfővárosi közmunkatanácsi átirat vétele után következett csak be, a melynek elintézése éppen a megfelebbezett határozat. A megtérítendő összegbe, mint a székesfőváros által kifizetett összeg hozadéka, a felebbező javára betudandók, illetve ezen összegből levonandók a kisajátított ingatlanoknak a székesfőváros javára befolyt jövedelmei, miért is ekként határozni kellett. A határozat többi része meg nem felebbeztetvén, indokainál fogva helybenhagyatik. Ezen határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 nap alatt felebbezni lehet a m. kir. belügyminiszter úrhoz. Miről a tanács a további intézkedések megtétele végett az összes iratok kiadásával értesíttetik. !1553. Tárgyaltatott a tanács 202.026/1903.—

II. számú előterjesztése: a királyi vár építési bizottságának felebbezésére, kövezési járulék ügyben hozott tanácsi határozat ellen. A közgyűlés a királyi vár építési bizottságának a 100.120/903. tanácsi számú elsőfokú véghatározat ellen irányuló ezen átiratát — törvényes határidőn belül benyújtott felebbezésnek tekintve — elutasítja és a megtámadott 100.120/903. tan. sz. elsőfokú véghatározatot az abban foglalt indokokon felül még azért is helybenhagyja és felebbezőt a 785 K 9 f kövezési járulék megfizetésére másodfokon azért is kötelezi, mert a székesfőváros az átiratban hivatkozott és a 18.292/1894. tan. sz. határozattal elfogadott megállapodásban a Magyar Szent Korona tulajdonát képező ingatlanok után is szabályrendeletileg őt megillető burkolási járulékról le nem mondott, sőt ilyen lemondás a hivatkozott megállapodásban a fővárostól nem is kívántatott. Erről a közgyűlés a tanácsot az összes iratok kiadásával további megfelelő eljárás végett értesiti. !1554. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 204.550/1903.

—II. számú előterjesztése: az 1903. évi költségvetés kiad. XXX. 1. czimén jelentkező tulkiadás fedezete tárgyában. A közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak a tanács által is pártolt javaslata alapján az V. ker. elöljáróságnál a községi alap 1903. évi kiad. XXX. 1. czime (utczák és terek jókarban tartása—kövezetjavitások) alatt jelentkező 7000 K többszükségletet a községi alap bev. LI. fej. (Előre nem látott különféle bevételek) alatt