Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1903

2. 1903. január 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 106 - 107 - 108

1903. janiiul' 21-iki közgyűlés. 105 108. száin. 53 lóknál, nevezetesen: a kórházi gondnokságoknál, a szegényházi gondnokságoknál, az árvaházaknál, a vízvezetéki igazgatóságnál és a gazdasági hivatalnál váratlanul évenként csak egyszer tartassanak meg, — a határozatban foglalt okoknál fogva hozzájárul, s azt helybenhagyja. Minthogy azonban az 1887. évi 278. kgy. sz . a. fennálló szabályzat értelmében a nevezett intézeteknél és hivataloknál is a vizsgálatok évenkint kétszer tartandók meg váratlanul, a mennyiben egy rendes és egy rovásoló vizsgálat tartandó, ennélfogva a fennálló szabályt módosító jelen határozat felsőbb jóváhagyást igényel, miért is a közgyűlés ezen határozatot az összes iratokkal a m. kir. belügyminiszter lírhoz felterjeszti. !106. Tárgyaltatott a tanács 227.257,1902 -VI. számú előterjesztése: a „Hunnia Magyar Bicycle Club" fellebbezésére, haszonbér elengedése tárgyában hozott tanácsi határozat ellen. A közgyűlés a tanács "neheztelt véghatáiozatát változatlanul helybenhagyja, inert felebbező egyesület a szóbanforgó bérhátralék behajtása iránt ellene megindított perbe bebocsátkozván, a fővárosnak költséget okozott és így méltányosságra igényt nem tarthat. Ezen határozat ellen az 1901: XX. t.-cz. élteimében további felebbezésnek helye nincs. Miről a tanács az összes iratok kiadásával értesíttetik. !107. Tárgyaltatott a tanács 149.386/1902VI. számú előterjesztése: Dr. Kunfi Lajos és neje felebbezésére, átiratási és engedelmi díj ügyben hozott tanácsi határozat ellen. A közgyűlés dr. Kunfi Lajosnak és neje szül. Tiller Ellának a terhükre a székesfőváros pesti részének 4023. sz. tkvi betétében foglalt 3985. hrsz. ingatlan átíratása után az 1901. évi 1024. kszb. sz. a. alőirt 3694 K 10 f l°/o-os átiratási és engedelmi díj ügyében előterjesztett kérelmüket elutasító s 1902. évi július hó 18-án 6976 902. sz. a. kelt tanácsi határozat ellen beadott felebbezésüket inai napon tárgyalás alá vévén, a következőleg határoz: Minthogy a kiszabott díjból az átiratási díjra eső rész tévesen állapíttatott meg az 1894. évi XVI. t.-cz. alapján, a mennyiben a hivatkozott t.-czikk az örökösödési eljárásra vonatkozilí, mig jelen esetben az átíratás élők közti ajándékozás jogczimén történt s ugy az átiratási díj nem az ingatlan adójának százszorosa, hanem az 1887: XLV. t.-cz. alapján az ingatlan előző évi tiszta bérjövedelmének tizenhatszorosa, mint minimális kiszabási alap után állapítandó meg, — mindezeknél fogva a közgyűlés a kiszabott 3690 K 90 f átiratási díjat az ingatlan 16.776. K 80 f-t tevő tiszta bérjövedelmének tizenhatszorosát képező 268.428 K 80 f alapul vétele mellett 2684 K 29 f-re leszállítja s a kiszabást az engedelmi díjjal együtt 2687 K 49 f-re helyesbiti; a felebbezést azonban azon részében, hogy az átiratási díj kiszabása a kincstári vagyon-átruházási illeték jogerős megállapításáig függőben tartassék, a közgyűlés elutasítja, mert a fővárosi átiratási és engedelmi díj a kincstári illetéktől teljesen független, annak nem pótléka s a megtörtént átíratás után kiszabandó. Miről a tanács a további intézkedések megtétele végett az öszszes iratok kiadásával értesíttetik. !108. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 218.942 1902 III. számú előterjesztése: az I. ker. Vajda-utczában fekvő Grosser-féle ingatlan kisajátítási árának fedezete iránt. A közgyűlés a középitési és a pénzügyi és gazdasági bizottmányoknak a tanács által is pártolt előterjesztése alapján elhatározza, hogy az I. ker. Vajda-utczában 882. hrsz. a. fekvő, Grosser Arminné tulajdonában levő ingatlant a Gellérthegy rendezése czéljára Ötezerötszáz (5500) K áron kisajátítási egyezség utján megszerzi, mely