Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1903

18. 1903. szeptember 9. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 956

,J74 1903. szeptember 9-iki közgyűlés. 955 9o6. szám.-tekintély ezen a téren és daczára annak, hogy az illető bankok meglepetésszerüleg kijelentették, hogy Saborszkyt fogják igazgatónak alkalmazni, hogy ezen szerződési tervezet végleges szövegezésénél Saborszky tanácsa, vagy útbaigazítása igénybe vétetett volna. A szerződés megkötése után még jó idő telt el, mig végre a bankok elhatározták, hogy a vásárpénztárt tényleg felállítják- Saborszkyt azután szerződtették igazgatónak, persze saját érdekükben, mert Saborszky jelentékeny marhabizományos volt és mert tudták, hogy ő legjobban fogja majd ezt az intézményt a czélnak megfelelően berendezni és vezetni. E tekintetben hivatkozik Schiller úrra, a ki a bankok képviseletében az intézmény életbeléptetése iránt szólóval tárgyalt. Mar most, hogy szóló ezen Schubert ur állítása szerint rossz, gyanúsítása szerint pedig erkölcstelenül létrejött szerződés tekintetében az előadó tanácsnokra bármi tekintetben is nyomást gyakorolt volna, ez egyszerűen lehetetlenség és képtelenség. Mindenekelőtt megjegyzi, hogy daczára annak, hogy a közélelmezési intézmények megteremtésében némi szakismeretet vindikál magának és ezt az ügyosztályt ő teremtette meg, soha tőle ez az ügyosztály tanácsot nem kért, hanem szabadon járt el. De ettől eltekintve, a mai szervezet mellett lehetetlenség, hogy az illető előadóra az alpolgármester, a ki szuperrevíziót visz az ügyosztály felett, bármi tekintetben is pressziót gyakorolhasson, mert hisz az alpolgármester csakis azokat a tárgyakat ismeri, a melyeket hozzá az ejőadó. mint ülésen kívüli tárgyakat küld fel ós ezek csak akkor válnak határozatokká, ha az alpolgármester az ügyosztályvezető tanácsnokkal egyetért. A lontosabb tárgyakat pedig, a melyeknek fontosságát maga az ügyosztályvezető tanácsnok állapítja meg elsősorban, az ülésbe viszi és a teljes ülés dönti el azokat. Hát hogyan lehetséges itt presszió? Ez a presszió-hangoztatás azért van, hogy szólót meggyanúsítsa. Ismétli, hogy 37 éve szolgálja ezt a várost becsülettel. Egyebe sincsen, mint a becsülete, tiszta neve és tiszta keze. Jellemző közviszonyainkra nézve, hogy becsületes tisztviselőt ma már lehet gyanúsítani. Jellemző, hogy akadnak emberek, a kik nem tudják megérteni, nem tudják felfogni, nem tudják elhinni azt, hogy a közérdeket önzetlenül lehet szolgálni. Magára nézve végzett a dologgal, midőn ezt az alávaló rágalmat megvetéssel visszautasítja. A törvény előtt nem kereshet elégtételt, mert a bujkáló, brávószerü gyanúsítás ellen — fájdalom — a törvény meg nem véd bennünket. De van egy kötelessége az előadó tanácsnokkal, a tanácscsal és annak mindenkori elnökével, a polgármesterrel szemben, továbbá azon bizottsággal szemben, a mely ebben a kérdésben szintén pellengérre lett állítva idegen bíróság előtt és kijelenti, hogy ezek érdekében a megtorló lépéseket meg fogja tenni. Kéri válaszának tudomásul vételét. A közgyűlés Schubert Sándor és dr. Eulenberg Salamon bizottsági tagok felszólalásai után a helyettes polgármester úr válaszát tudomásul veszi. Erről a polgármester úr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !956. Dr. Földes Árpád bizottsági tag úr a következő interpellácziót intézi polgármester úrhoz: Van-e tudomása arról, hogy Budapesten a hús ára 8, illetőleg 16 fillérrel felemeltetett és hajlandó-e kellő hatósági intézkedéseket tenni, hogy az indokolatlan áremelés megszűnjék ? Matuska Alajos h. polgármester úr ezen interpelláczió következtében kijelenti, hogy már megadta az utasítást az illetékes ügyosztálynak, miszerint kutassa a húsdrágulásnak okait és tegyen majd kellő előterjesztést. Megjegyzi azonban, hogy a fővárosnak két hatalmas intézménye van a hűsdrágaság megakadályozására ; az egyik a húsbehozatal, a melyet fokozni kell, a másik a hatósági hússzékek-