Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1903

16. 1903. junius 30. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 886

348 1903. június 30-iki közgyűlés. 885—886. szám, a tanács által is pártolt javaslata alapján a községi alap rendkívüli kiadásai között nyitandó önálló fejezeten a VI. kerületi elöljáróságnál való elszámolás mellett az előre nem látott különféle kiadásokra a kiad. XCVII. fej. alatt felvett 200.000 koronából még rendelkezésre álló 23.398 korona, továbbá az 1902. évi zárszámadás szerint jelentkező 99.541 korona 20 fillér háztartási feleslegből még rendelkezésre álló 76.626 koronából igénybe veendő 1272 K terhére engedélyezi. Ezen határozat felsőbb jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetik. !886. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 130.323/1903—11. számú előterjesztése: a Zsolnay-féle gyár szennyvizeinek levezetéséhez szükséges csatorna létesítése ügyében. A közgyűlési a budapesti Zsolnay-féle porczellán-fayenczegyár részvénytársaság felebbezése folytán felülvizsgál atalá vette a tanács 1903. évi január hó 22-én kelt 3263. sz. határozatát és azt a felülvizsgálat eredményéhez képest hatólyon kivül helyezi és megengedi, hogy felebbező társaság VII ker., Őr-utcza 8. szám alatt fekvő gyára condens-vizeit a bemutatott és műszakilag letárgyalandó tervek szerint az Őr- és Telep-utczában létesítendő agyagcsatornán keresztül a Rákospatakba bevezethesse a következő feltételek mellett: * 1. a gyár gőzgépébe oly géprészletet köteles beiktatni, mely a gőzt magát olajtalanitja; 2. köteles a gyárban több rekeszü

v kokszszal, vagy más hasonló halmáz állapotú anyaggal töltött olaj fogóaknát alkalmazni. A helyi viszonyokhoz alkalmazott szerkezetek megszerkesztése és üzembehozatala a gyár vezetőségére bizatik; 3. a gőzgép condens-vizén és a gyár üzemében használt agyag kisajtolásánál elfolyó vízen kivül semmi mást nem szabad bevezetni a csatornán a Rákospatakba, sem ürülékeket, sem házi, sem gyári szennyvizeket, sem a gyártelepen belül, sem azon kivül; 4. a gyár vezetősége felelősséget vállal ugy azért, hogy semmi olaj sem jut a csatornán át a Rákospatak vizébe, mint azért, hogy a condens-vizeken és az agyag kisajtolásánál elfolyó vízen kivül semmi más anyag be nem jut a csatornába, illetőleg ezen keresztül a Rákospatakba; 5. köteles gondoskodni a társaság, hogy a Rákospatakba levezetett condens-viz és a gyár üzemében használt agyag kisajtolásánál elfolyó víz hőfoka a jégképződést ne akadályozza; 6. amennyiben pedig a gyár vezetősége nem képes, vagy nem mutat hajlandóságot ugy kezelni az olajtalanitó és olajfogó szűrő szerkezeteket, hogy semmi olaj se jusson a Rákospatak vizébe, valamint, ha nem volna képes, vagy nem hajlandó a gyár condensvizeit és a gyár üzemében használt agyag kisajtolásánál elfolyó vizet olykép levezetni a Rákospatakba és ez által a Rákospatak vizével táplált városligeti tóba, hogy annak hőfoka a jégképződést ne akadályozza és hátrálhassa és a jég szilárdságát ne befolyásolja, különösen pedig a városligeti jégpályát ne veszélyeztesse, ugy ez esetben jogában áll a hatóságnak minden kártérítési igény kizárásával a csatorna használatát azonnal beszüntetni és a gyár vezetőségét arra kötelezni, hogy vagy püfögővel távolítsa el a gőzt, vagy pedig alkalmazzon oly készüléket (hűtő víztorony), a melynek beiktatásával állandóan ugyanazon mennyiségű vizet lehet felhasználni condensálásra és ez által oly csekélj víz eltávolításáról kell csak gondoskodni, hogy az a csatorna használatának mellőzésével is kivihető legyen; 7. az engedély ideiglenes és hatályát veszti, mihelyt a gyártelep környéke belefoglaltatik az általános csatornahálózatba és a gyártelep is technikailag összeköthető lesz a közcsatornával; 8. a csatorna kiépítése előtt tekintettel arra, hogy a csatorna közvetlenül a Rákospatakba fog betorkolni, az 1885. évi XXIII. t.-cz.