Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1903
15. 1903. junius 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfővárosi állategészségügyi telep és szolgálatai tárgyában
322 1903. június 24-iki közgyűlés. 813. s zám. 19. Az állategészségügyi telepre szállított állati hullákért járó kártérítések, továbbá a telep által teljesített szolgálatok díjai a következőképen szabályoztatnak s az utóbbiaktól való némi eltérést a tanács kivételes esetekben engedélyezheti: a) Nagy állati hullának vagy kiirtásra szánt állatnak (ló, szamár, szarvasmarha stb.) szállításáért és megsemmisitéseért a telep tulajdonává válik az egész állat. Ha a tulajdonos az alábbi kikezdésben meghatározott és őt megillető kártérítésre igényt nem tart és a nem ragadós betegségben elhullott állat bőrét megtartani kivánja, akkor a telep a szállítás díját külön felszámithatja s annak megtérítése után a bőrt kiadhatja. A rühkórban, ragadós száj- és körömfájásban és ragadós tüdőlobban elpusztult vagy kiirtott állatok bőre nem semmisítendő meg, hanem ezek a tulajdonosnak a fertőtlenítés és a kiszállítás költségeinek megtérítése mellett szintén kiadhatók és az 1888. évi VH. t.-cz. 40.000/888. végrehajtási rendelet 271., 222., ületve 238. §§-ai szerint kellő fertőtlenítés után ipari feldolgozás alá vehetők. Egyéb kártérítésre vagy kártalanításra az állat tulajdonosa nem tarthat igényt; kivéve ha az elhullott állat a 600 kgr. súlyt meghaladja. Ezen esetben minden darab külön mérve és számítva a darabonként fizetendő kártalanítási összeg következőképen állapittatik meg: 600 kgr.-on felül 800 kgr-ig szőröstülbőröstül darabonként 10 korona, 800 kgr.-on felül pedig hasonlóképen szőröstülbőröstül darabonként 15 korona. Ezen kártalanítás vonatkozik ugy az istállóban vagy nyilvános helyen elhullott, valamint a közvágóhídon leölt s utólagosan elkobzandónak vagy élvezhetlennek kimondott állatokra egyaránt. b) Nagy állati hullának vagy kiirtásra szánt állatnak kocsin való szállításáért darabonként 5 K.,lábon kivezetéseért darabonként 3 K fizetendő. c) Kisebb állati hullának ugy mint juh, kecske, disznó, kutya, macska stb. a telepre szállításáért 2 K fizetendő. Ha a tulajdonos az állat bőrét visszakívánja és az a szabályrendelet értelmében visszaadható, köteles a szállításért még egy koronát darabonként fizetni. d) A telep személyzetének egyéb szolgálataiért, mint pl. a nem hivatalos bonczoíásokuál segédletért, nemkülönben az állatok megfigyelése és tartásáért a közpénztárnak fizetendő egyéb díjakat a tanács időről-időre állapítja meg. e) A gazdátlan, valamint 50 kilónál nem nehezebb sertésért, ha megsemmisítés végett a telepre kerül, kártérítés nem adatik. Az 50 kilónál nehezebb sertéshulláért és az egészben elkobzott sertések húsáért a tulajdonosnak fizetendő kártérítés nagyságát a székesfővárosi tanács külön állapítja meg. Az állattulajdonosok által fizetendő díjak a székesfővárosi központi pénztárt illetik, valamint a feleknek fizetendő díjakat szintén a központi pénztár fizeti ki. 20. A telep személyzete következő : o) egy telepvezető, b) egy felügyelő, c) egy gépész, d) egy segéd, e) szolgák szükség szerinti számban. A telepvezetőt, kinek állatorvosi képesítéssel kell bírnia, külön megállapított rendszeres illetménynyel a tanács választja és egy évi próbaidő után, ha megerősíttetik, véglegesen alkalmazottnak tekintetik. A felügyelőt és gépészt egy havi kölcsönös felmondás mellett a polgármester nevezi ki; a segédet és a többi személyzetet pedig kölcsönös 15 napi felmondás mellett ideiglenes minőségben a telepvezető alkalmazza. A felügyelő köteles az 1888. évi YH. t.-cz. végrehajtása iránt 1888. évi október 15-én 40.000 sz. a. kiadott földmivelésügyi miniszteri rendelet 64. §-ában előirt fogadalmat letenni. Ezen személyzet működését a polgármester és a tanács által megállapítandó szolgálati utasítás és külön kiadandó utasítások szabályozzák. 21. A ki ezen szabályrendelet 1., 2., 4., 7., 16., 18., §§-ai ellen vét, a mennyiben cselekedete vagy mulasztása a fennálló büntető törvények és állategészségügy rendezéséről szóló 1888. VH. t.-cz. IX. fejezete szerint súlyosabb büntetés alá nem esik, kihágást követ el és az 1879. évi LX. t.-cz. szerint 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Az eljárásra az illető ker. elöljáróság illetékes. A szabályrendelet betartására a m. kir. államrendőrség is felügyelni tartozik. Ezen szabályrendelet életbeléptetésének határidejét a tanács állapitja meg."
