Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1903

15. 1903. junius 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a közterületek burkolásáról

1903. június 24-iki közgyűlés. 799. szám. 311 nyert hatósági engedély feltételeit, vagy kikötéseit megszegi, vagy azoktól eltér, az illető kerületi elöljáróság által (1893. évi XXXm. t.-cz. 18. §.) annyiszor, a mennyiszer, 200 koronáig terjedhető pénzbirsággal sújtható és az előbbi állapot helyreállítására, esetleg a hatóságilag elrendelt átalakítások foganatosítására záros határidő alatt kötelezhető; azonkívül a hatóságnak joga van az ily munkákat a fél helyett annak kárára és költségeire is foganatosíttatni. II. A burkolási költségekhez való hozzájárulás alapja és mértéke. 4- §• A burkolási járulék alapja és mértéke. A székesfőváros által első izben eszközölt mindennemű burkolás után, — még pedig kocsiutaknál egy-egy oldalon legföljebb 8 méter szélességig a burkolás összes költségeinek felerésze, a gyalogutnál a szegélyezésen kivül legföljebb 3 méter szélességig a felmerülő egész burkolási költség az illető közterület mentén fekvő ingatlanokat és azok hozadékait terheli s a fővárosnak burkolási járulék czímén megtérítendő. Gyalogutaknál a szegélyezés költsége a fővárosnak teljes összegben megtérítendő. Az úttest és gyalogút kellő szintre helyezéséhez szükséges földmunkák költségei egészben a fővárost terhelik. Hasonlóképen egészben a fővárosra hárulnak a burkolásokkal kapcsolatos lényegesebb fekszinváltozások eseteiben a körülményeknek megfelelő azon ideiglenes berendezések is, a melyek az illető épületek biztonsága, a hozzáférhetés és a közlekedés érdekében a közterületeken szükségesekké válnak, ideértve a mélyített gyalogutakat és feljárókat is, de magán az épületen és általában a telkek határain belül szükségessé váló mindennemű átalakítások és egyéb munkák a tulajdonost terhelik. A közterületeknek az illető épületek küszöbmagasságán felüli feltöltése esetében a feltöltés csak akkor terjedhet az épületig, ha a tulajdonos ebbe beleegyezik, különben pedig csak a kocsiút tölthető fel és e közt, valamint az épületek közt ideiglenesen mélyített gyalogút készítendő. A burkolási összes járulék, beleértve a szegélyezés költségeit is, — a telek — felépítmény nélkül számított értékének 10°/

0-át nem haladhatja felül. • A telek értékét a középitési bizottság állapítja meg. 5. §. A burkolási járulék tételeinek egységes megállapítása. A székesfőváros tanácsa a középitési bizottság javaslata alapján évről-évre egységesen állapítja meg egy-egy négyzetméter burkolat után a különböző burkolatnemek szerint fizetendő burkolási járulékokat, a burkolathoz és alépítményhez felhasználtatni szokott összes anyagok és a munkabér legutóbbi tényleges költségei alapján. Kocsiutak burkolásánál az egyes ingatlanokra, a homlokzathosszaság arányában a 4. §. szerint kivetett burkolási járulék a burkolt terület négyzetméterje után 7Ví, azaz Hét és fél koronát, — s illetőleg az egész Dl. építési (nyaraló) övezetben és a következő pontban megállapított határvonalon kivül eső közterületek burkolása esetén 6, azaz Hat koronát meg nem haladhat. Az utóbb említett határvonal a következőkép állapittatik meg: a Duna balpartján a Hnngária-körut: a jobbparton a tervezett külső körút, a Kékgolyó-utcza, a Városmajor-utcza, a Eetek-utczának a Városmajor-utcza s a pesti köszénbánya és téglagyár társulat (Drasche) téglagyára délkeleti mesgyéje közt levő szakasza, a nevezett téglagyár délkeleti mesgyéje, a Trombitás-út a Kókushegyi-útig, a Eókushegyi-út s az ennek északi végpontjánál levő dűlő út a Rókushegyi-lépcsöig, a Rókushegyi-lépcső, ennek folytatásában a Lövölde délnyugoti mesgyéjénél elvonuló dülőút az Aranka-utczáig, a Szemlőhegy-utcza, a Yérhalom-utczának a Szemlőhegy-utczától a szabályozási tervbe felvett szerpentin útig terjedő szakasza, a, szerpentin-út a Vérhaíom-utcza és a szabályozási tervbe felvett lépcső közt, a nevezett lépcső a Zsigmond-tér, a Bécsi-út a Szépvölgy-utczáig, innen a Szépvölgyutcza a Lajos-utczáig, továbbá Lajos-utcza a Halász-utczáig, a Halász-utcza a Pacsirtamezö-utczáig, a Pacsirtamezö-utcza, Pacsirta-utcza, Flórián-utcza, Miklós-tér és a Szent Endrei-út a Filatori gátig. Az ekként megállapított övezeten kivül eső részből kivétetik: 1. A Váczi-út a Rákospatakig: a Kerepesi-út a m. kir. államvasutak czeglédi vonaláig, a Kőbányai-út és a Soroksári-út; 2. Kőbányának azon területe, melyet egyrészt a magyar államvasutak czeglédi vonalának a Gyömrői-út és a Kolozsvári-uteza közti szakasza, másrészt a Kolozsvári-uteza, a Külső Jászberényi-út a Maglódi-útig, a Maglódi-út az Apaffy-utczáig és az Apaffy-utcza határol;