Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1903

14.2 1903. junius 12. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 744

1903. június 12-iki közgyűlés. 744. szám. L»<»;} 1. Az áramvezető huzalok csak annyira feszithetők meg, hogy — 25° Celsius hőmérséklet mellett is absolut szilárdságuk legfeljebb Vs-ére legyenek igénybe véve. 2. A huzaloknak oly minőségüeknek és méretüknek kell lenniük, hogy az áram okozta felmelegedésük legnagyobb megterheltetés esetén is a külső hőmérséklet fölé 50 Celsius fokkal ne emelkedjék. 3. A huzaloknak oly minőségüeknek és méretűeknek kell lenniök, hogy szakitási szilárdságuk 400 kgnál kisebb ne legyen. 4. A huzalok az egyes támasztó pontokon akképen erősítendők meg, hogy azokról még viharos időben se eshessenek le. 5. Üt-, utcza- és tér-keresztezéseknél a támasztó szerkezetek lehetőleg sürün alkalmazandók, — ily keresztezéseknél mindenütt földelt dróthálók feszitendők ki. 6. A támasztó oszlopok úgy méretezendők, hogy törés ellen fánál tízszeres, vas felhasználásánál ötszörös biztonságot nyújtsanak. A méretezésnél • méterenkint 150 kgr.-u maximális széluyomás veendő alapul. 7. A támasztó oszlopok egymástól mért legnagyobb távolsága a 35 métert meg nem haladhatja és a huzalok akként alkalmazandók, hogy a legalsó huzal legmélyebb pontja legalább 6V2 méter magasságban legyen az úttest legmagasabb pontja felett. 8. A felső vezeték huzaljai csakis oszlopokon vezethetők ; háztetőkön, vagy a házak homlokzatain huzalokat megerősíteni nem szabad. 9. Huzalkeresztezéseknél tartozik az engedélyes társulat a magas feszültségű áramvezető drótot a két tartó közötti teljes hosszúságban mindenkor megfelelő jól földelt sodronyhálóval burkolni és köteles minden támasztó oszlopon kellő magasságban és szembetűnő módon felírást alkalmazni, mely a közönséget a huzal érintésének veszedelmére figyelmeztesse. 10. A vezeték oly minőségű és annyi helyen alkalmazandó óvóberendezéssel látandó el, hogy huzalszakadás esetén a vezeték azonnal árammentessé legyen, mielőtt még a talajjal, vagy a talajon álló emberrel, vagy állattal érintkezésbe jutna. 11. A Fillér-utczában az oszlopok a keréknyomtól legalább 1-5 m. távolságban helyezendők el és a támasztó oszlopok az utárok rézsűjének felső partjára állitandók. 12. A vállalkozó a székesfőváros közönségével, valamint harmadik személyekkel szemben mindazon felmerülhető károk tekintetében felelős, a melyek az elektromos vezetékek létesítése, fennállása és működése folytán előállanak; nem mentheti magát azzal, hogy a vezetéket hatósági vizsgálat és engedély alapján létesítette. 13. A székesfőváros tanácsa a vállalkozót ezen vezetéknek saját költségén való áthelyezésére, vagy a föld alá való helyezésére záros határidő alatt bármikor kötelezheti, ha azt utczaszabályozás, az utczák, vagy terek végleges rendezése, avagy nívójának változtatása, csatornázás, uj közlekedési eszközök, vagy más vezetékek létesítése, vagy már létezők módosítása esetén és azonkívül minden más olyan esetben is, a midőn azt a közérdek, vagy a székesfőváros érdeke szempontjából szükségesnek találja, sőt sürgős szükség esetén az emiitett munkákat a vállalkozók költségére önmaga is foganatosíthatja. Ha pedig a vezeték áthelyezése, föld alá való helyezése vagy módosítása közérdekből ugyan, de valamely fél, vagy vállalat czéljára vált szükségessé, ezen munkák költségeit a magánfél, vagy vállalat, a melynek érdekében munkálat történt, viselni tartozik. Sürgős szükség eseteit kivéve azonban a vállalkozó a vezeték áthelyezésére, földalatti kábellé való átalakítására, vagy módosítására legalább is 8 nappal előbb felhívandó és csak akkor, ha a vállalkozó nem tesz eleget a felhívásnak, foganatosíttathatja a székesfőváros az illető munkát a vállalkozó költségére. Ha a főváros foganatosíttatja a vállalkozó helyett ezen munkákat, akkor a 74